Miért nincsenek barátaim? Mit rontok el mindig?
9-es vagyok. Szeptemberben minden totál új volt, nem ismertem senkit. Általánosban nem voltak sok barátaim, de megfogadtam, hogy ez a gimiben nem így lesz. Jól kezdõdött minden, azt hiszem. Néhány lánnyal jóban lettem, de utána már csak arra eszméltem fel, hogy õk sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Voltak moziban, ahova engem nem hívtak, és ez nagyon rosszul esett. Egymással mindig beszélnek telefonon délutánonként, engem egyszer sem hívtak fel. Az utóbbi idõben pedig szinte alig mondanak el valamit, és egyfolytában finoman oltogatnak. Mostanában ráadásul olyan dolgokról beszélnek, amihez én nem is tudok hozzászólni. Egyébként is csendes vagyok, de ha nem is olyan a téma, akkor meg végképp kívülállónak érzem magamat.
Olyan rossz, hogy nincs egy igaz barátom se, annyira egyedül érzem magam. Fogalmam sincs mit rontok el mindig.
Szakértőnk válasza a Miért nincsenek barátaim? Mit rontok el mindig? kérdésre
Kedves Levélíró!
Szerinten ne abból indulj ki, hogy biztosan te rontottál el valamit! Ez a gondolat leginkább arra lehet jó, hogy megrengesse az önbizalmadat és ezáltal még jobban megnehezítse a társas működésedet. Engedj meg magadnak kicsit pozitívabb magyarázatokat is! Lehetséges, hogy azért nem kerültél közelebb a lányokhoz, mert nem illenek hozzád annyira vagy mást várnak egy barátságtól, mint amit te vársz. Azt javasolnám, próbálj nyitni mások felé is! Ismerkedj, haverkodj és derítsd ki, kivel éreznéd jól magad, kivel tudnál olyan barátságot kialakítani, amilyet szeretnél! Biztosan találsz hozzá partnert! Igyekezz átlépni a félelmeden, hogy elronthatsz valamit vagy visszautasíthatnak! Keress pozitív visszajelzéseket és reagálj te is pozitívan, amikor úgy érzed, valaki nyitna feléd!
Hajrá!
