Tanácstalan vagyok
19 éves vagyok és most fogok érettségizni. A problémám az, hogy az osztályban én vagyok a szekálás fő célpontja. Szinte mindenki mindig lekezelően bánik velem. Szerencsére nem ez a jellemző egész nap, de időnként igen. Eddig nem nagyon érdekelt és nem is foglalkoztam vele, mert úgy hittem, hogyha nem foglalkozom vele, akkor abba hagyják, de nem ez történt. Valamiért nem tudom az ilyen helyzeteket kezelni, vagy lehet, hogy nem kezelem megfelelően. Én nem szoktam beszólni senkinek én a békés egymás mellet élés híve vagyok. Lehet, hogy rossz a hozzáállásom, mert én már azt is zavarónak találom, ha a cuccaimhoz nyúlnak nem tudom miért. Amikor reagálok, akkor általában ütök, nem túl nagyot, de nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő út és szeretnék ezen változtatni, csak nem tudom hogyan tehetném ezt meg. Szeretnék normálisabb lenni, mert nem akarom hogy az egyetemen is ez legyen. Habár kicsi az esély az egyetemre.
Kérem segítsen!
Köszönettel:
Tamás
Szakértőnk válasza a Tanácstalan vagyok kérdésre
Kedves Tamás!
Az alapján, amit írsz, kicsit úgy tűnik, mintha végletekben gondolkodnál. Azt írod, "Szinte mindenki mindig lekezelően bánik velem", bár utána helyesbítesz, hogy "Szerencsére nem ez a jellemző egész nap". tehát ennyire mégsem szörnyű a helyzet. De ott a két véglet abban is, hogy a békés egymás mellett élés híve vagy, ám amikor reagálsz a szekálásra, ütsz. Mintha hiányoznának az átmeneti megoldások. hasonló lehet, hogy már azt is zavarónak találod, ha a cuccaidhoz nyúlnak, pedigilyesmi könnyen előfordul egy nagyobb közösségben. Azt javaslom, találj ki ülönböző lehetséges megoldásokat a köztes helyzetekre és kezdjed el gyakorolni őket! Például nyugodt hangon is megmondhatod, ha valami zavar és megkérheted a másikat, hogy módosítson a viselkedésén, nem csak az ütés lehet módja annyak, hogy érvényesítsd magadat. Állj ki magadért időben, ne engedd, hogy annyira felidegesítsd magad, hogy már csak a radikálisabb megoldások jöhessenek szóba!
Hajrá!
