Mit tehetnék,hogy jobb legyen a kapcsolatom velük?

Úgy érzem,hogy nem szeretnek a szüleim és a bátyám se.
Apa állandóan piszkál,hogy mit hiogyan csinálok, hogy mindent elrontok és ilyen meg olyan vagyok. nem szokott mindig cseszegetni engem de az utóbbgi időben állandóan engem piszkál amióta volt az a nagy veszekedés apa és anya között.
Anyával mindig is rossz volt a kapcsolatom, állandóan veszekszünk, amikor nem akkor azért mert nincs itthon. anya 3 hete a Balcsin van azért ment el a nyaralóba, mert onnan könnyebb neki bejárni dolgozni, de azt nem engedi,hogy mi is kimenjünk, mert zavarnánk.
úgy érzem,hogy anya nem szeret minket apát se és minketsem a tesóimat sem! a barátait, néhány jó fej kolégáját jobban bírja mi9nt mindekt, szívesebben van egyedül mint velünk.
és nagyon önző. én mindig meghallgattam amikor a problémáit mondta és még tanácsot is adtzam néha ha tudtam és sokszor meg is fogadta azokat. sok mindent velem osztott meg, azt hogy apával milyen a kapcsolata (hogy apa már nem szereti őt) illetve munkájával kapcsolatos dolgait, problémáit,hogy szivatta a főnöke,meg azt is hogy a főnöke nyomult rá, azt is hogy a főnöke többet akart, mint ahogy azt anya gondolta........., amikor munkanélküli volt nekem mopndta el a lelki bajait én mindig ott voltam nekem mindig elmondhatta........ (pedig sok ilyen dolgot én pl nem a gyerekemmel osztanám meg) jó érzés volt,hogy elmondta,de így nem csak a saját problémáimon agyaltam,hanem az anya problémáin is és alvászavarom is volt a sok probléma miatt......... és amikor én szeretnék valamit anyának mondani, nem érdekli, mert nem ér rá, vagy tévézik, vagy egyedül akar lenne, vagy épp eszék és olyankor se lehet hozzá szólni........ amikor kissebb koromban beteg voltam (próbáltam szólni, anyának de nem figyelt rám) és sokszor magas lázzal mentem iskolába és anya csak akkor vitt el orvoshoz, amikor az iskolából hívták fel,hogy beteg vagyok.....
Anyáék sokat veszekednek és már nem szeretik egymást....
amikor apa is elmondta nekem a gondjait őt szintén meghallgattam és próbáltam nyugtatni, mert nagyon ideges volt anya miatt. amikor apával beszélek vele is egyet értek, amiben igaza van. amikor anyával akkor pedig el szoktam mondani a véleményemet, és ő azt meghallgatja, de nem teljesen mondom el,mert az neki nem tetszene, csak azt amiben anyának is igaza van és amiben megértem. múltkor viszont volt egy nagy veszekedés és anya elmondta,hogy mit szoktam neki mondani,hogy neki igaza van ebben meg abban. és apa is elmondta,hogy én neki mint mondtam és azóta nem bíznak meg bennem, apa most azért olyan velem amilyen. és már nem beszélnek velem ilyenekről. úgy érzem,hogy most már tuti,hogy mindketten utálnak. anya mondta, hogy azt hitte az ő pártján állok. De hát hogy állnék csak az ő pártján? senkinek a pártján nem állok, egyszerűen békét és nyugalmat szeretnék és azt,hogy minden rendben legyen!!!!!!!! nem bele szólni akartam a dolgukba én csak meg szoktam őket nyugtatni veszekedés után külön külön..... arról pedig nem én tehetek,hogy ők bele avattak engem is ebbe a dologba!!!!! ők nem tudják milyen érzés ez. és most mindketten utának,pedig én csak jót akartam!!!!!!!!!!
A bátyámmal pedig mindig is rossz volt a kapcsolatom, sokat szoktam vele is veszekedni!!!! bár mostanában egyre kevesebbszer! de nem olyan a kettőnk közötti kapcsolat minta az igazi testvéreké.
van egy öcsém is vele a jobban elvagyok, ő vele nincs gond. de néha úgy érzem,hogy ő is utál engem, mindenki az egész család!!!!!!!
és nem csodálom. pedig jóindulatú vagyok. de még sem vagyok szerethető ember! :(