nincs bátorságom

Kedves Levélíró!

Szerintem ez olyasmi, amit gyakorolni kell. Azt írod, a családodban nem szokás beszélni az érzéseitekről, így érthető, hogy miért okoz számodra nehézséget. Biztos vagyok benne, hogy ha elkezdesz tudatosabban foglalkozni ezzel a problémával, egyre könnyebben meg fogsz tudni birkózni a hasonló helyzetekkel! Figyelj arra, hogy magadnak minél többször megfogalmazd, hogy egy-egy történés vagy gondolat milyen érzést vált ki benned és ha van rá lehetőséged, írd le magadnak vagy oszd meg egy barátoddal, akiben megbízol. Segíthet, ha alkalmanként, amikor olyasmit szeretnél megosztani valakivel, ami őt is érinti, beleképzeled magad az ő helyzetébe és elképzeled, hogy egy hasonló helyzetben benned milyen érzések és gondolatok keletkezhetnének. Így könnyebb lesz úgy megfogalmaznod a mondandódat, hogy a kívánt hatást érd el és sikeresen át is tudjad adni, amit szeretnél.

Beszélj újra a lánnyal, aki tetszik! Talán segíthet, ha elmondod neki, hogy nehézséget okoz számodra az érzéseidről beszélni és megpróbálod minél tömörebben, egyértelműbben megfogalmazni, amit szeretnél, ha megtudna. Ne add fel!

Hajrá!