szürkének látom a világot
Elég nehéz megfogalmazni amit érzek, de probálom valamennyire érthetően leírni.
Szóval mindig is egy csendes,kedvetlen lány voltam , semmit nem szerettem csinálni már kiskoromban sem.És most télen nagyon rám jött ez a kedvetlenség, a rossz idő elvette az életkedvem.De most mikor jo idő van és süt a nap ,jokedvemnek kellene lennie,de nincs. kinézek az ablakon vagy sétálok az utcán ,olyan idegennek érzem ez egész világot ,és elszomorít,undorít minden a fák, az emberek, az autók , a bokrok egyszerűen nem hogy semmi nem boldogít még inkább el is szomorít,pedig sűt a nap meg nem is történt velem oylan rossz dolog amiért depressziosnak kellene lennem, csak a szokásos dolgok, de azok miatt még nem volt ijenem.Nincs kedvem élni,egyre többet alszom mert máshoz nincs kedvem,utálom az életemet.Pedig vanank barátaim ,eljárok szórakozni meg minden de ott sem mindig élvezem,csak ha alkoholt iszom.Nem tudom mitől lehet ez nem hiszem hogy depresszió.mit kellene tennem, vagy ez normális dolog?
Szakértőnk válasza a szürkének látom a világot kérdésre
Kedves Levélíró!
Normális és érthető, ha az ember néha szomorú és kicsit magába fordul, visszavonul a világból és egyben kicsit szürkének, negatívnak is látja azt. Te azonban már régebb óta vagy ebben az állapotban, nem találod az okát és nem tudsz örülni a jó dolgoknak. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne felkeresned egy pszichológust, hogy együtt rájöjjetek, mi van veled és változtassatok rajta. Azt sem lehet kizárni, hogy mégis egy kis depresszióról van szó. Ezenkívül pedig azt javaslom, próbálj meg tudatosabban pozitív dolgokat keresni és olyasmiket csinálni, amik valami kis pozitív élményt adhatnak. Vedd észre a jó dolgokat és a dolgok jó oldalát is, ne csak a rosszat! Tűzz ki magadnak rövid távú, reális célokat, melyekért dolgozhatsz és örülhetsz, amikor eléred őket. Hátha sikerül kis lendületet kapnod és megtalálni a régi életkedvedet!
Hajrá!
