Nincs önbizalmam és nem tudok bízni senkiben
Egy ideje már nagyon zavar az, hogy nem úgy nézek ki ahogy szeretnék (próbáltam edzeni, az ment is, de egy-két hónap után egyszerűen elfelejtettem), nincs akaraterőm ahhoz, hogy huzamosabb ideig edzek ennek érdekében, most a lábam is fáj, ezért nem igazán szeretnék még külön sportágat választani magamnak. Emiatt sokszor nem érzem magam annyira jól, félek attól, hogy mit gondolnak a többiek.
Mostanában a tanulmányaim miatt többször is vannak összezörrenéseim a szüleimmel, többször volt az, hogy mikor egyedül voltam, a párnámba sírtam, hogy ne hallja senki, ezt csináltam akkor is, mikor itthon voltak a szüleim.
Pszichológushoz is járok (szüleim úgy tudják, tanulásmódszer tanácsadás) emiatt, hogy majd milyen jó lesz, mert vele majd mindent meg tudok beszélni (suli pszichológus), de nem így történt. Nagyon jól tudom magamról, hogy egy ideje egyszerűen nem tudok megbízni senkiben, nem merek senkinek mindent elmondani (volt /van néhány rossz barátságom, ahol "pótbarátnő" voltam/vagyok), és sajnos a pszichológusnak sem tudok mindent elmondani, akár mennyire is szeretném.
Fiú nincs az életemben (a két öcsémen kívül, de ők még csak 1. és 3.osztályosok), mostanában sokat gondolok arra, milyen jó lenne egy báty, neki el lehetne mindent mondani, és irigylem is a barátnőmet, akinek van bátyja. De úgy veszem észre, hogy ahogy gondolok arra a fiúra, inkább olyan vele a viszonyom, mintha járnánk, mintsem bátyám lenne (de ő csak elképzelt!). Lassan már nem értem, hogy ez miért van, pedig én nem szeretnék senkivel kapcsolatot, mert félek, hogy az illető ha megismer (amit eddig senki nem próbált meg), egyszerűen eldob magától és szakít velem, inkább nem is szeretnék belekezdeni semmi ilyesmibe.
Az önbizalmam is nagyon kicsi (ha van egyáltalán), néztem a tanácsokat, önbizalom fejlesztés és tehetség felfedezés szempontjából, de egyik sem működött. Nem szeretem az idegeneket, velük szemben félénk vagyok, főleg, mivel ha velük ebédelünk, akkor sokan akaratlanul is felém tartják a késüket, és én (mint észrevettem) ilyenkor megijedek, félek a hegyes tárgyaktól, például rajzszögtől, ha felém tartják a hegyét. Erről senki sem tud, csak én.
Nem tudom, mit tegyek, hogyan találjak egy igazi barátnőt, és hogyan bízzak meg az emberekben? (Ez még a saját szüleimmel sem sikerül)
Köszönöm OpalShadow
Szakértőnk válasza a Nincs önbizalmam és nem tudok bízni senkiben kérdésre
Kedves Opalshadow!
Általánosságban az igaz a félelmekre, hogy enyhülnek, amikor közeledni kezdünk a félelmünk tárgyához és jobban megismerjük azt. A szorongás lényege ugyanis az, hogy a veszélyeket és a lehetséges negatív következményeket még szörnyűbbnek látjuk, mint amilyenek valójában és azzal, hogy elkerüljük, amitől félünk, a szorongás csak erősödik, hiszen nem tud bebizonyosodni, hogy annyira nem is megalapozott. Gondolj csak arra, aki például a pókoktól fél. A rettegése egyáltalán nincs arányban a tényleges veszélyekkel. Azt javaslom tehát, hogy igyekezz szembeszállni a félelmeiddel! Engedd, hogy megismerjenek, hátha kiderül, hogy csak te nem vagy elégedett magaddal, mások láthatnak helyes, szeretetreméltó lánynak! Beszélgess az emberekkel, nyiss feléjük fokozatosan és ha úgy látod, valaki kedvel téged, kezd megbízni benned, próbáld egyre közelebb engedni magadhoz és egyre inkább megbízni benne. Kérd ehhez a pszichológusod segítségét, szerintem sokat segíthet!
Hajrá!
