Teher a barátságunk, mit tehetnék?
2014.10.19.
Kedves Szakértők!
Van egy barátnőm, akivel lassan 4 éve ismerjük egymást. Ugyan abba az általános iskolába jártunk, ő egy évvel felettem járt, így ismerkedtünk meg. Az elején, amíg felsőévesek voltunk, minden rendben volt, tudtunk együtt programokat szervezni, nevetni, mindent vele osztottam meg, ő pedig velem. Amikor elballagott, egy kicsit megváltozott a helyzet, barátnőm pedig pálfordulást tett. A középiskola kezdetekor még semmi gond nem volt, de a nyári szünet kezdetével egyre inkább éreztem a változást. Semmit nem mondhattam el, ahogy gondoltam, mert az nem úgy volt, mindig én voltam a kicsi, akin lehetett nevetni, akit jó volt piszkálni. Mindig hívott, hogy menjünk be a városba, de mivel anyukámék visszafogtak, én alapból az ellentéte vagyok (imádok olvasni, itthon lenni, sorozatot nézni, barátnőm inkább bulizik és járja a várost), mindig elutasítottam. Ebből augusztus végén hatalmas összeveszés lett, hogy én sosem vagyok ott, amikor kellene, pedig ő állítólag mindent megtenne értem. Most ott tartunk, hogy mindig figyelek, mit mondok, mindig egyet kell értenem barátnőmmel, nevetnem kell azon, amit mond, figyelnem kell rá, nem beszélhetek a volt osztálytársaimmal, mert "mekkora nyomorékok". Viszont amikor ő egyszer-egyszer megkérdezi, mi a helyzet velem, és egy kicsit önfeledten mesélek, mindig egy ":D" vagy egy szó a válasz, és már meséli is, ami vele történt. Sajnos minden nap találkozok vele reggel, az iskolába együtt buszozunk, persze mellé kell ülnöm, mert "legjobb barátnők" vagyunk - szerinte. Nekem a gyomrom folyamatosan görcsben van, előre rettegek a nyári szünettől...
Nem merek senkitől segítséget kérni, mert mindenki azt mondaná, hogy mondjam meg neki a magamét, csak hogy ez nem olyan egyszerű. Akkor is én lennék a rossz és a hazug, ráadásul a hét 5 napján találkozunk.. Tudom, hogy ez lenne a megoldás, de egyszerűen nem merem..
Kérem, segítsenek!
Van egy barátnőm, akivel lassan 4 éve ismerjük egymást. Ugyan abba az általános iskolába jártunk, ő egy évvel felettem járt, így ismerkedtünk meg. Az elején, amíg felsőévesek voltunk, minden rendben volt, tudtunk együtt programokat szervezni, nevetni, mindent vele osztottam meg, ő pedig velem. Amikor elballagott, egy kicsit megváltozott a helyzet, barátnőm pedig pálfordulást tett. A középiskola kezdetekor még semmi gond nem volt, de a nyári szünet kezdetével egyre inkább éreztem a változást. Semmit nem mondhattam el, ahogy gondoltam, mert az nem úgy volt, mindig én voltam a kicsi, akin lehetett nevetni, akit jó volt piszkálni. Mindig hívott, hogy menjünk be a városba, de mivel anyukámék visszafogtak, én alapból az ellentéte vagyok (imádok olvasni, itthon lenni, sorozatot nézni, barátnőm inkább bulizik és járja a várost), mindig elutasítottam. Ebből augusztus végén hatalmas összeveszés lett, hogy én sosem vagyok ott, amikor kellene, pedig ő állítólag mindent megtenne értem. Most ott tartunk, hogy mindig figyelek, mit mondok, mindig egyet kell értenem barátnőmmel, nevetnem kell azon, amit mond, figyelnem kell rá, nem beszélhetek a volt osztálytársaimmal, mert "mekkora nyomorékok". Viszont amikor ő egyszer-egyszer megkérdezi, mi a helyzet velem, és egy kicsit önfeledten mesélek, mindig egy ":D" vagy egy szó a válasz, és már meséli is, ami vele történt. Sajnos minden nap találkozok vele reggel, az iskolába együtt buszozunk, persze mellé kell ülnöm, mert "legjobb barátnők" vagyunk - szerinte. Nekem a gyomrom folyamatosan görcsben van, előre rettegek a nyári szünettől...
Nem merek senkitől segítséget kérni, mert mindenki azt mondaná, hogy mondjam meg neki a magamét, csak hogy ez nem olyan egyszerű. Akkor is én lennék a rossz és a hazug, ráadásul a hét 5 napján találkozunk.. Tudom, hogy ez lenne a megoldás, de egyszerűen nem merem..
Kérem, segítsenek!
Szakértőnk válasza a Teher a barátságunk, mit tehetnék? kérdésre
Kedves Kérdező!
Természetes folyamat, hogy a barátságok is mélypontra kerülnek. Úgy gondolom, hogy talán tényleg érdemes lenne megfogadni mások tanácsát, és mondja el a bartánőjének, mit érez, de semmiképpen ne durván, sértően, vagy bántóan. Mondja el a saját érzéseit, hogy szeretné, ha meghallgatná, hogy kikérné a saját problémáival kapcsolatban is a véleményét, és nem csak egy szavas válaszai legyenek. Mondja el, hogy a volt osztálytársai Önnek fontosak, és szeretne velük is beszélgetni. Próbálja meg ne a barátnőjét bírálni, meg vádolni. Azt mondja el, hogy ÖN mit érez, azzal kapcsolatban amit a barátnője TESZ. Talán ez egy egyszerűbb formája a problémák elmondásának.
Minden jót!
