MIt kéne tennem?

2014.11.13.
15 éves fiú vagyok,és azzal a problémával fordulok önhöz,hogy gyakran "izgalomba jövök" a férfiaktól is,nem hiszem hogy annyira érzelmileg is vonzódnék hozzájuk.Voltam már szerelmes,most is tetszenek lányok,de a férfiak is felizgatnak.Az első ezzel kapcsolatos élményem az volt,hogy játszottunk a péniszünkkel egymás mellett az öcsémmel kb. 5-6 évesen,neki megmerevedett,és erre nekem is.Kicsit homályos ez az egész,de emlékszem anyám erre:"Arra állt fel,hogy neki is felállt?!",erre én persze:"Dehogy.."Tudniillik mindkét szülőm nagyon homofób,és rasszista.Kisebb koromban anyám gyakran mondta:"Remélem nem leszel b*zi,hogy lesz nekem unkám tőled?",én meg gondoltam,hogy kit érdekel..Erről a dolgomról senkinek nem beszéltem soha.A későbbiekben megnéztem a férfiakat a filmekben és néha izgalomba is jöttem.Kiskoromban simán öltöztem a többi fiú előtt,közben ők is,és semmi izgatottságot nem éreztem,csak az egyik gyereknek nagy volt a pénisze,és megjegyeztem a barátaimnak,hogy biztos meg volt merevedve.Történt egyszer,mikor meglátogattam a mamám,elmentünk moziba,ott a wc-ben elkezdtem pisilni a piszoárba,majd mellém lépett két nagyobb fiú,és kiröhögtek engem,azóta nem tudok más mellett vizelni,és azután kezdtem el szégyellni a testem.Óvodában a lányok ellen voltunk,én voltam a bandavezér,és martak engem,de szerelmes voltam akkor is.Az első pornófilmemet kb. 8 évesen láttam,amikor is az unokatestvéreimmel egyedül voltunk fenn a szobában és késő este láttuk a tv-ben.Akkoriban kezdtem felfedezni a női test rejtelmeit a féltestvéreim és édesapám magazinjaiból,már próbálkoztam az önkielégítéssel is.Ahogy cseperedtem megismerkedtem az internet csodájával,ahol gyakran nem vettem figyelembe a korhatárt.Sokszor csak lányokat,és leszbikus jeleneteket nézegettem maszturbálás közben,naponta akár 5-ször,6-szor is csináltam,és általában erotikus tartalomra.Mígnem lankadni kezdett az érdeklődésem a másik nem iránt,a sok látott mell,és vagina után.Akkor kezdett képbe jönni a saját nemem,előtte nem is nagyon gondoltam arra,hogy homoszexuális is lehetek.Az egyik legborzasztóbb emlékem 5.-es koromban következett be,mikor is táborban voltam 2 évvel idősebb gyerekekkel egy szobába,akkor éppen fülig szerelmes voltam egy lányba,aki nem szeretett viszont,amit még nem tudtam.Azok a fiúk minden este maszturbáltak mellettem és engem iszonyúan felizgattak a hangok,és az hogy ők már ejakuláltak is,persze mondtam,hogy hagyják már abba,nagyon kellemetlen volt.Egyszer miután visszajöttek zuhanyzásból az egyik gyerek maszturbált a törölköző alatt,és én megláttam a nagy hímvesszőjét.Azonnal ki kellett elégítenem magam,de nem rá,hanem lányokról fantáziáltam.Nagyon nehéz erről írni,mert még most is felizgat,ez az eset mély nyomot hagyott bennem.Ezután nem nagyon foglalkoztam ezzel,és tovább néztem a meztelen néniket.Majd egyre jobban kezdtem vonzódni a férfiakhoz,végső elkeseredésemben elkezdtem fantáziálgatni fiúkról,és ez valami új volt,megint azt éreztem mint 8 évesen,mikor titokban nézegettem apámnak a playboy magazinját.Mellé óriási bűntudat is társult.Próbáltam magam "heteróvá nevelni" azzal,hogy meztelen férfiakat nézek interneten.Arra gondoltam,ha sikerült idejutnom nők nézésével,akkor ez fordítva is sikerülni fog.A napokban olvastam arról az interneten,hogy a fantáziálgatás lányokról segít.Felhagytam az egésszel.Visszatértem a lányokhoz,de már nem tudom mi segít,és mi hátráltat a heteroszexuálissá válásban.
Könnyebben beszélek a fogorvos asszisztenssel a magánéletemről,mint a saját szüleimmel.Egy volt,és egy mostani osztálytársam is hívott homoszexuálisnak,különböző módon,pedig nem nagyon viselkedek máshogy,mint a többiek.Érzelmileg sokkal jobban vonzódok a nőkhöz,sőt nem nagyon tudnám elképzelni,hogy egy fiúval járjak.Össze vagyok zavarodva,nem találom a helyemet a világban,szinte már depresszióban szenvedek.Fantasztikus életet tudnék élni,ha nem lenne ez a kis problémám.Eddigi életem során csak fiú barátaim voltak,és nem is nagyon beszéltem lányokkal,csak ha akartam tőlük valamit.Félek hogy egy lány,nem tudna barátként tekinteni rám.Alapjába véve jóképű gyerek vagyok,mostanában azt nézem egy férfi kezén,hogy mennyire vannak kidagadva az erek rajta,meg hogy milyen szőrös,ami szerintem kicsit beteges.Nem tudtam már kihez fordulni,legjobban annak örülnék,ha elmehetnék pszichológushoz,de ez lehetetlen a szüleim mellett.A testvérem is gyakran hív b*zinak,de nem tudom,hogy szó szerint érti-e.Legszívesebben elköltöznék otthonról.Csak szeretnék olyan lenni,mint a többiek.
Visszatérve,a tesiöltözőbe manapság megnézem a fiúk izmait,akár a feneküket,eddig nem is figyeltem rájuk.Attól tartok,hogy a férfiakról való fantáziálgatás elrontott valamit.
Ez már régóta nyomta a lelkem.Nagyon szeretnék egy barátnőt is már(eddig még nem volt),aki szeret feltételek nélkül.Remélem tud nekem tanácsot adni.
Mit tudnék,annak érdekében tenni,hogy normális életet éljek?Fogadjam el magam?Ez meg fog szűnni,vagy így marad?A nők elítélnének ezért?Hogy lesz így családom?Rettegek....
Előre is köszönöm,várom válaszát.

Szakértőnk válasza a MIt kéne tennem? kérdésre

Kedves Levélíró!

A fantázia, és a valóság nem ugyan az a dolog. Ön még fiatal, a szeuális orientációja most alakul ki. Több vegyes emléke van a szexualitással kapocslatban, amelyek az orientáció alakíthatják. Mindezek mellett még nagyon korán lenne elköteleződnie amellett hogy homoszexuális-e vagy biszexuális, vagy heteroszexuális. Persze ezek komoly szorongásokat, félelmeket okozhatnak. Mindeképpen keressen föl egy pszzichológust, akivel ezeket a problémákat átbeszélheti, és csökkentheti a félelmeit. Bizotsan segítene abban is, hogy hogyan vállalja föl érzelmeit. Minden iskolában van elérhető iskolapszichológus, biztos vagyok abban, hogy szülei nem elleneznék ezt.

Minden jót!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor