Félek mindentől...
14 éves lány vagyok. Mostanság borzalmasan félek mindentől, csak sajnos nem a reális dolgoktól.
Életemben talán midig is féltem a sötéttől. Kiskoromban mindig sírtam, ha egyedül kellett volna bemennem egy sötét szobába, és- mivel a villanykapcsolót még nem értem el- beráncigáltam az egyik szülőmet, hogy kapcsolja fel a villanyt. Ez az utóbbi hónapokban egyre rosszabb lett.
Napközben, ha nem kell sötét helyre bemennem, vagy kinyitnom egy ajtót, minden rendben. Ha társaságban vagyok, még ezek sem okoznak nehézséget. De amint beesteledik, minden ijesztőbbé válik. Az ágyamban fekszek, épp aludni készülök, de az agyam valahogy bekattan, és minden egyes mozdulatban körülöttem, minden hangban és sötétebb foltban (TV-vel alszom, hogy ne legyen annyira sötét és ne legyen csend) csak azokat a figurákat látom, amikről évekkel ezelőtt olvastam rémtörténeteket, de még a mai napig is kísértenek. Félek, hogy odajönnek és álmomban vájják ki a szememet, és többé nem kelek fel. Ilyenkor elkezdek sírni és ráírok az egyik netes barátomra, hogy lenyugtasson.
Ez nem az egyetlen ilyen probléma. Mint említettem, a csukott ajtókkal sincs jó viszonyom. Félek, hogy valami borzalmas lesz ott, mikor kinyitom. Hogy valami kiugrik elém és meggyilkol. Hogy az egész szobát ellepték a rovarok. Hogy valami más helyen akadok ki, mint amit megszoktam, és az egész világom összeomlik. Volt már, hogy a fürdőszobában zokogtam, hogy nem merem kinyitni az ajtót, és nem tudok kimenni. Azóta nyitott ajtónál kell zuhanyoznom.
Az utcán sétálás minden pillanata is terror. Félek, hogy a szembejövő ember elrabol és megkínoz. Ha valaki a táskájában kutat, attól félek, hogy előhúz egy pisztolyt és lelő. Hogy a bácsi aki a szemetesben kutat igazából egy gyereket fojtogat.
Gondolkoztam a pszihológushoz való vonuláshoz, de mivel ebben az évben lesz a felvételi, és már így is teljesen tömött az órarendem, nem férne bele. Csak azt szeretném tudni, mi bajom lehet.
Előre is köszönöm!
Szakértőnk válasza a Félek mindentől... kérdésre
Kedves Levélíró!
Minden emberben megjelennek hasonló félelmek (pl. a sötéttől) gyermekkorában, és előfordul, hogy egyéb ingerek (pl. életkornak nem megfelelő filmek) hatására ezek a természetesnek nevezhető szorongások felerősödnek és állandósulnak, esetleg a későbbiek során társulnak más témájú szorongásokkal. Ezekkel kapcsolatban akkor szükséges pszichológushoz fordulni, amikor a hétköznapi életvitel során nehézséget okoznak (pl. félelem az utcára menéstől, ami miatt nem tudja valaki önállóan intézni az ügyeit). Mivel a te esetedben a szorongás akadályoz téged a napi teendőidben, ezért feltétlenül javaslom, hogy iktatsd be az órarendedbe a pszicholgiai tanácsadást, hogy minél hamarabb megoldást találj a problémára, nehogy később valami komolyabb döntéshelyzetben is akadályozzanak a szorongásaid.
