Mit tegyek?

2015.12.29.
15 éves lány vagyok. 14 hónapig voltam kapcsolatban egy osztálytársammal, akit a gimnáziumban ismertem meg. Voltak kisebb-nagyobb vitáink, sokszor akartunk szakítani, mégsem tettük. Sokáig bizonytalan voltam, de mindig azt gondoltam, hogy ez majd elmúlik, majd jobb lesz., így nem szakítottam. Aztán november 27-én, körülbelül 1 hónapja szakítottunk. Illetve ő szakított velem. A kapcsolatunk során is nagyon jóban volt egy másik osztálytársammal, egy lánnyal. Sosem jöttem ki jól azzal a lánnyal, nem is volt szimpatikus. Én egész idő alatt féltékeny voltam arra a lányra, mert nagyon jóban voltak, és minden nap együtt játszottak ők ketten és egy másik fiú, online játékot, a Lol-t, és közben skype-oltak, hülyéskedtek. Én nem vagyok ilyen típus, nem is nagyon volt közös témánk.. Szóval miután szakítottunk nagyon rosszul éreztem magam.. Eközben ezzel ő bizonyára nem így volt, mivel egész hétvégére eltűnt, és vasárnap este (pénteken szakítottunk) megváltoztatta a profilképét.. az új képen azzal a lánnyal csókolózik, akire egész idő alatt féltékeny voltam, akitől féltettem.. És erről ők is tudtak. Nem tudtam, mit tehetnék, ugyanúgy mentem iskolába, nem is foglalkoztam vele. Persze egy ideig ez volt a fő téma mindenhol, de nem érdekelt, mindenki azt mondta hogy majd találok mást, meg jobbat.. a szokásos vigasztaló szövegek. Sokszor ölelkeztek direkt előttem.. Már azt hittem kezdek továbblépni, volt egy srác, aki tetszett, de nem voltam benne biztos, hogy szeretem, ebből nem is lett semmi később. Közben folyamatosan láttam őket együtt. Zavart, de tűrtem. Azt gondoltam szánalmas. Viszont nem haragudtam rá.. Ezután megkeresett a legjobb barátja (a harmadik tag akivel még játszani szoktak), azzal, hogy ő szerelmes belém. Semmiképp nem jöttem volna össze vele, nem is szeretem. Nem sokra rá megkeresett az exem. Ekkorra már tudtam, hogy a lány szakított vele. Azt állította, és állítja, hogy hiányzom neki, hogy engem szeret, a másik lányt sosem szerette, nem is akar kibékülni vele és a barátja lenni, csak velem akar lenni, egész idő alatt igazam volt vele kapcsolatban.. Minden érv és minden ember ellene szól.. Mégis az utóbbi időben, még mielőtt megkeresett, elkezdtem rá gondolni, talán azért mert a legjobb barátjával beszéltem és emlékeztetett rá, hogy milyen volt vele.. Nem tudom. Úgy éreztem hiányzik. Még találkoztam is vele, ami meggondolatlan tett volt. A kapcsolatunk alatt is sokat hazudtam a szüleimnek, nem tudják, hogy én átmentem hozzá, emiatt is szégyenlem magam, és jó volt hogy szakítottunk... Most sem tudják, hogy találkoztam vele. Amikor találkoztunk ugyanúgy megbeszéltünk mindent, és meg is csókolt. Nem tudom, mit kéne tennem, mert kettősek az érzelmeim, egy részük azt mondja miért ne, a másik pedig azt hogy ennél többre kéne tartanom magam... Annyira lehetetlennek érzem ezt az egész helyzetet. Úgy érzem szeretem, és hogy vele akarok lenni... De tudom, hogy nem helyesek ezek az érzések. Viszont mindhárman az osztálytársaim, tehát lehetetlen hogy egyáltalán ne kerüljek kapcsolatba velük.. Nem szeretnék újra kapcsolatban lenni vele.. Ma elmondtam anyának, hogy írt nekem, de ő is tiltja, hogy bármit is kezdjek vele beszélgetésen kívül (és persze nem tudja, hogy már megtettem...). olyan rosszul érzem magam, ez az egész helyzet annyira rossz.. Nem tudom, mit tehetnék..
A választ előre is köszönöm.

Szakértőnk válasza a Mit tegyek? kérdésre

Kedves Levélíró!

Sajnos hiába tudjuk bizonyos érzéseinkről, hogy "nem helyesek", attól még az érzések nem változnak meg. Feltehetően nagyon nehezen tudnád most lezárni a kapcsolatotokat magadban,de a bűntudat önmagában is képes megrontani bármit, tehát egy nem felvállalt kapcsolatban nem valószínű, hogy működni tudnátok együtt.

Azt javaslom, hogy ha tudsz beszélgetni is anyukáddal az érzéseidről (és nem csak a tiltásig juttok, hanem meghallgat), akkor felállíthatnátok egy saját szabályt arra, hogy mit kellene elvárnod a fiútól (És neki teljesíteni) ahhoz, hogy újra tudj benne bízni. És ha ő nem képes megfelelni egy esetleg szigorú elvárásnak, akkor nem valószínű, hogy őszinte és mély érzéseket táplána irántad és akkor tényleg nem ér meg a fáradtságot. Ha azonban tartósan képes a kedvedért elfogadni a szabályaidat, akkor lehet, hogy tényleg botlás volt a részéről. Édesanyád pedig látná, hogy tudatosan, éretten gondolkozol a párkapcsolatokról és lehet később jobban meg is bízna benned.

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor