Leszbikus vagyok vagy ez az érzés átmeneti?
Szeretném kifejteni a problémámat, ami már évek óta aggaszt. 12-13 éves korom körül kezdtem el érezni, hogy nem csak a fiúk érdekelnek, noha egészen addig arról álmodoztam, hogy lesz majd egy helyes barátom, akibe feltétel nélkül szerelmes leszek. Az érzésnek nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget, az első problémák 14 éves koromban jelentkeztek, amikor konkrét lányba szerettem bele. Akkor még próbálkoztam fiúkkal, jártam is 1-el közel 1 évig. Mikor gimnáziumba kerültem, egyre erősebb lett bennem az érzés, hogy ugyanúgy, sőt, még sokkal nagyobb vággyal is belevetném magam egy lánnyal való kapcsolatba. 2 éve érzem, hogy a fiúkhoz való hozzáállásom megváltozott, nem tudnék velük szexuális kapcsolatot létesíteni, és szerelmes sem tudok lenni. Engem ez az érzés nagyon megijeszt, nem tudom, hogy ez tartós marad-e és ha igen, hogy kezeljem. A barátaim közül vannak, akik tudják, hogy mit érzek, és szerencsére még senkitől nem kaptam bántást emiatt. Fent voltam egy leszbikus társkeresőn annak reményében, hogy egy hasonló korú és dilemmában levő lánnyal meg tudom beszélni a problémáimat, de sajnos nem vezetett eredményhez. Viszont megismertem egy idősebb lányt, akivel nagyon megtetszettünk egymásnak, találkoztunk is, de csak egy csókig jutottunk, mert utolsó pillanatban meghátráltam és nem akartam érzelmileg kötődni hozzá. Nem az a problémám, hogy a lányok is érdekelnek, hanem hogy úgy érzem, a fiúk már nem tudnak semmilyen téren izgalomba hozni, nem tudok egy fiúra úgy tekinteni, mint társra. Az lenne a kérdésem, hogy elképzelhető, hogy ez változik majd és a fiúk iránti vonzalom ismét előtör vagy az is megeshet, hogy leszbikus vagyok?
17 éves lány
Szakértőnk válasza a Leszbikus vagyok vagy ez az érzés átmeneti? kérdésre
Kedves Kérdező!
A kamaszkorban gyakoriak a homoszexuális fantáziák, vágyak, átmenetileg teljesen helyettesíthetik is a hetero érdeklődést. Van, hogy ezek a dolgok átmenetiek, és idővel változnak, van, hogy a későbbiekben állandósulnak, fennmaradnak. Így ez a dolog ebben a korban kétesélyes, simán visszatérhet az érdeklődésed a fiúk iránt. Azonban ha ez ennyire megijeszt téged most, érdemes személyesen is felkeresned egy pszichológust, mert az önismereti fejlődés nagyon sokat tud ebben segíteni. Hiszen a férfiakhoz, a férfivilághoz való viszonyunkban annyi minden benne van… a saját korábbi tapasztalataink, az, amit a szüleinknek, nagyszüleinken láttunk, hogy voltak ott a nők a férfiakkal, illetve alapvetően meghatározó a saját apánkkal való kapcsolatunk is! Ezeken a témákon érdemes magad keresztülrágnod, hogy magadban is tiszta legyen, hogyan is vagy te a férfiakkal, miért határolódsz el tőlük! Ha pedig arra a következtetésre jutsz, hogy tényleg egyáltalán nem érdekelnek, a pszichológusi tanácsadás abban is segít neked, hogy ezt könnyebben el tudd fogadni! Amennyiben személyesen is megbeszélnéd ezt egy pszichológussal, abban is tudok segíteni, hogy keressünk neked egy megfelelő szakembert!
Üdv,
