A mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban a lábszár, comb és medence vénáiban kialakuló vérrög esetén beszélünk mélyvénás trombózisról. Melyek a betegség okai és kockázati tényezői?

A vénás trombus kialakulásában különböző tényezők játszanak szerepet, mint például az érfal sérülése, a véráramlás meglassulása vagy a véralvadás fokozódása. Gyakorlati szempontból ezek a tényezők lehetnek veleszületettek, illetve szerzettek. Előbbiekre példa a Leiden faktor mutációja, vagy bizonyos fehérjék hiánya. Szerzett faktornak számítanak a különböző csonttörések, izomsérülések, műtétek, a fogamzásgátló tabletták- vagy női hormonpótló tabletták szedése, a terhesség, az idős kor, a tartós fekvés, a tumoros megbetegedések, a túlsúly és a nagyfokú visszeresség.

Igazán jelentőssé akkor válik a trombózis kialakulásának veszélye, amikor ezek a tényezők együttesen fordulnak elő, például fogamzásgátló tabletta szedése mellett valaki dohányzik, vagy egy tengerentúli repülőúton vesz részt és mindehhez esetleg családi trombózishajlam is társul. Léteznek kiküszöbölhető kockázati tényezők, illetve olyan életvezetés, mellyel a mélyvénás trombózis kialakulásának esélye csökkenthető.

A mélyvénás trombózis kialakulásának okait három csoportba sorolhatjuk:

1. Az érfal sérülése (trauma, gyulladás).
2. A véráramlás megváltozása, lassulása (visszér betegség, helyi pangás, szívelégtelenség, tartós ágyhoz kötöttség).
3. A vér összetételének megváltozása, a vér alvadékonyságának fokozódása (öröklött véralvadási zavarok, dohányzás, fogamzásgátló tabletták).

Kockázati tényezők

Már a fiatalok körében is egyre gyakrabban fordul elő ez a betegség. Az alábbi tényezők hajlamosítanak a mélyvénás trombózis kialakulására.

• A dohányzás károsítja az érfalat, fokozza a vér viszkozitását, ezáltal önmagában is fokozza a mélyvénás trombózis rizikóját, egyéb hajlamosító tényezővel együtt, sokszorosára emeli a tromboembóliás megbetegedés kockázatát. Sajnos a dohányzók átlagéletkora az egyre ifjabb kor felé tolódik, az életkor előrehaladtával pedig a dohányzás és a hormonális fogamzásgátlók együttes használata sokszorosára növeli az MVT kialakulásának esélyét!
• A fogamzásgátló tabletták szedése népszerű a fiatal lányok körében, ez önmagában nem jelent kockázatot, azonban egyéb hajlamosító tényező pl. örökletes véralvadási zavar, dohányzás, visszér betegség – esetén, jelentősen megnő a trombózis rizikója.
• Antifoszfolipid szindróma: olyan tünetegyüttes, melyre többnyire fiatal életkorban kialakuló artériás vagy vénás trombózisok, csökkent trombocitaszám (trombopénia), spontán abortuszok jellemzőek. Oka: a vérben a véralvadási rendszer résztvevői ellen termelődött ellenanyagok (antitestek) jelenléte.

Trombózis nem csak a mélyvénákban, hanem a látható, úgynevezett felületes vénákban is kialakulhat. Ez sokkal kevésbé veszélyes, mint a mélyvénás rendszer elzáródása, mert tüdőembóliával csak abban az esetben társulhat, ha a trombus a combhajlatig felkúszva beterjed a mélyvénás rendszerbe.

Felületes véna gyulladás esetén, a vénák csíkszerűen kötegessé, pirossá és igen fájdalmassá válnak, a mélyvénás trombózisra inkább a lábszár vagy a láb duzzanata, feszülése, fájdalma jellemző. A véralvadási zavar veleszületett defektusára hívhatja fel a figyelmet a családban előforduló tromboembóliás betegség, a fiatal életkorban kialakult trombózis, ami nem magyarázható egyéb tényezővel, illetve szokatlan helyen pl. agyi vénák vagy a hasüregben futó nagy vénák - kialakuló vérrög. Ilyen esetben felmerül a véralvadási rendszer öröklött zavarának lehetősége.

A betegségre hajlamosító tényezők közül némelyik ellen egy kis odafigyeléssel tehetünk. Ilyen például a hosszú utazás esetén a gyakori mozgás vagy a testsúly kontroll alatt tartása. Ideális tartományban tartásával megelőzhető az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség kialakulása, melyek mind mélyvénás trombózis kialakulására hajlamosítanak. A hajlamosító tényezők közül az örökletes okok nem gyógyíthatók meg.

A trombofilia örökletes okai

• APC-rezisztencia (Leiden mutáció): az örökletes tényezők közül a leggyakoribb rendellenesség, azonban nagyon ritka esetben nem veleszületett zavar. Az V véralvadási faktor hibás szerkezete következtében nem inaktiválódik. Az alvadást serkentő faktorok lebomlása lassan megy végbe, tartós jelenlétük pedig a vér fokozott alvadékonyságát okozza. A Leiden mutáció fennállása esetén az orális fogamzásgátló tabletta szedése jelentősen megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, ezért szedése előtt javasolt ilyen irányban vizsgálatot végezni.
• Antitrombin III-hiány: a legerősebb véralvadásgátló (antikoagulans) tulajdonságú fehérje. Csökkent szintje vagy hiánya, egyéb rizikófaktor jelenléte nélkül is, majdnem minden betegben tromboembólia kialakulását okozza.
• Protrombin (II faktor) dimorfizmus: az APC-rezisztencia után a trombózisos betegekben a veleszületett véralvadási zavarok közül a második leggyakrabban kimutatható eltérés.
• Protein-C hiány: ún. inhibitor, mely inaktiválja az egyes véralvadási faktorokat. Csökkent koncentrációja vagy elégtelen működése következtében a véralvadási rendszer szabályozása nem megfelelő.
• Protein-S hiány: fiatalkorban bekövetkező, ismétlődő trombózisok hátterében mutatható ki, gyakran társul Leiden mutációval.
• A fentieken kívül előforduló defektus a diszfibrinogenemia (vénás és artériás trombózisok kialakulásához egyaránt vezet) és a hiperhomociszteinemia, melyek ritkán állnak az MVT hátterében.

Ha a trombofilia örökletes voltára van gyanú, mindenképpen kivizsgálás javasolt a szövődmények elkerülése érdekében.Ismert kockázati tényezők esetén trombózis megelőző (profilaktikus) kezelést kell alkalmazni, a fogamzóképes női korosztályban különös figyelmet fordítani a várandósságot megelőző, a terhesség és a gyermekágyi időszakra, amely egyéb kockázati tényező nélkül is, fokozott rizikóval járó életszakasz.

Mikor fordulj orvoshoz?

Hogyha a mélyvénás trombózis tüneteit észleled magadon, azonnal keresd fel orvosodat! Ha a tüdőembólia tünetei alakulnak ki, tehát mellkasi fájdalom vagy diszkonfort jelentkezik, hívj mentőt!

Létezik megelőzés?

Ha a családban halmozódik a fiatalkorban bekövetkezett trombózis – ezt a jelenséget trombofíliának nevezik -, ezt érdemes kivizsgálni. Ha kiderül, hogy egy nőnél eleve alacsony az antitrombin szintje, el sem szabad kezdeni a hormonális fogamzásgátlást. Ez azonban csak nagyon kis eséllyel fordul elő. Amennyiben azonban mégis bekövetkezik egy fiatalkori trombózis – például akár egy rövid, 10 napos ágyhoz kötöttség következményeként – feltétlenül ki kell vizsgálni, nem trombofíliáról van-e szó.

A kivizsgálások következtében a betegek 60 százalékánál kiderülhet, pontosan milyen probléma áll a trombózis mögött. Viszont akár kiderül, akár nem, a kezelés és a rendszeres szakorvosi ellenőrzés mindenképpen szükséges.

Előfordulhat, hogy további vizsgálatok válnak szükségessé az örökletes hajlam tisztázására, vagy a visszerek állapota miatt az ösztrogéntartalmú tabletták szedése ellenjavallttá válik.

• Fogamzásgátló tabletta szedése esetén kerüljük a dohányzást.
• A kezeletlen visszeresség, a túlsúly jelentősen fokozza a vénagyulladás lehetőségét, ezek ellen is fel kell lépni.
• 4-5 órát meghaladó repülőút vagy szárazföldi utazás esetén javasolt a kompressziós zokni viselése, illetve az óránkénti járkálás, lábtorna. A gyakori tévedéssel szemben az acetilsalicilsav tartalmú tabletták ilyenkor nem védenek a vénás trombózis ellen, erre szükség esetén a heparintartalmú, bőr alá adott injekciók szolgálnak.

A visszértágulatok kialakulása hosszas folyamat, a korán elindított kezelés, megelőzés számtalan későbbi problémától óvhat meg minket, így nemcsak a trombózistól, hanem a vénás fekélytől is. A vénás torna, a kompressziós harisnya viselése, a melegvizes fürdők kerülése, a rendszeres úszás és a megfelelő testmozgás mind a megelőzést szolgálják.

(KamaszPanasz - WEBBeteg)