Gyakran előforduló probléma, hogy ég, fáj, csíp a szeméremtested, különösen érintés esetén. Ennek oka lehet a vulvodynia, melyről most többet megtudhatsz.

Mi is az a vulvodynia?

A vulvodynia nem más, mint a szeméremtest krónikus kellemetlen érzése, amely mögött nem áll sem gomba-, sem herpeszvírus fertőzés, bőrbetegség, vagy más laboratóriumi módszerekkel kimutatható elváltozás. A kellemetlenség leginkább égő, csípő fájdalom, amely érintésre jelentkezik, de tovább is fennállhat.

A fájdalomról

Az esetek egy részében csak a hüvelybemenetnél érzékelhető égő érzés akkor, amikor azt valamiféle fizikai inger kiváltja. Ez nem csupán a szexuális életre vonatkozik, hiszen ez a fájdalom akár egy nőgyógyászati vizsgálatnál, tamponhasználat során, de az ennél jóval finomabb ingereknél is jelentkezik, miközben a hüvelybemenet vörhenyes színű.

Akkor beszélhetünk erről a kórképről, ha minden más ismert eredetű betegséget kizártunk, így a legfontosabbakat: vírusos, bakteriális, gombás eredetű gyulladást, hormonális változásokat vagy anyagcsere betegségek okozta, illetve daganatos jellegű hámelváltozást, mechanikai vagy vegyszer okozta irritációt, sérülést.

Ezért a legfontosabb, hogy a fenti leírt panaszok esetén történjen nőgyógyászati vizsgálat. Az időben elvégzett nőgyógyászati vizsgálattal megakadályozhatjuk bármely, elhúzódó betegség okozta fájdalom pszichés rögzülését is. Hiszen itt a nőiesség legintimebb hordozója és a nemiség örömszerző funkciójának jelentős tényezője kerül konfliktusba a lélekkel. Ennek hátterében nem egyszer igazolható, lelki vagy fizikai trauma, akár gyermekkori is, a szexualitás hárítása, lelkiismereti neveltetési okokból, és sok más egyéb is.

Mi okozhatja?

Erre a kérdésre még nem sikerült egyértelmű választ adni a kérdés kutatóinak. Több valószínűsíthető válasz is létezik, amelyekkel kapcsolatban folyamatos kutatásokat végeznek.

Mivel a vulvodyniás panaszok felerősödnek menstruáció alatt, elég valószínű, hogy ilyenkor megváltozó hormonszint is okolható a panaszokért.

A terhesség szintén erős hormonális változásokat okoz, ám ezek csak közvetve vezethetnek a kórkép kialakulásához. Ugyanis ilyenkor a magas ösztrogénszint sok nőnél okoz megnövekedett mennyiségű hüvelyi folyást. Ez az ártalmatlan jelenség sokakat annyira zavar, hogy fokozottabban és tartósan alkalmaznak intim tisztálkodószereket, folyamatosan irritálva a szeméremtest érzékeny bőrét. Ezen a talajon pedig nagyobb esélye van a vulvodynia megjelenésének.

A genetikai háttér valószínűsíthetőségének egyik oka, hogy egyes családokban halmozottan jelentkezik a probléma. A másik okot a jelenleg is zajló molekuláris genetikai vizsgálatok igazolják. Ezek szerint a betegeknél fokozottan termelődnek azok a molekulák, amelyek felelősek a helyi gyulladásos válaszreakciók kialakulásáért. A gyakori gyulladás pedig a hüvelybemenet környékén a fájdalomérző idegek rendellenes elszaporodását okozhatja.

A pszichés eredet valószínűségét is vizsgálták már a kutatók, de nem jutottak egyértelmű következtetésre. Azt megállapították, hogy a vulvodyniával küzdő nők nagy részének más, lelki eredetű problémája is van, például irritábilis bél szindróma, fejfájás vagy akár depresszió. Az azonban nem derült, hogy ez utóbbit például nem a nehézkesebb, örömtelenebb szexuális élet okozza-e.

A minnesotai egyetemen azt is kimutatták, hogy azok a nők, akiknél jelen van egyéb allergia is, jóval nagyobb eséllyel szembesülnek a vulvodyniával, mint az erre nem hajlamosak.

Tanácsok a kezeléshez

• A szexuális élet során ajánlatos kerülni a hüvelyben használatos spermicid fogamzásgátlókat, viszont érdemes kipróbálni az intim síkosítókat. Súlyosabb esetben az orvos is írhat fel helyi érzéstelenítő krémet, szteroidokat.
• Próbáljuk ki az intimtornát.
• Tisztálkodásnál kerülni kell az intim mosdószereket, és a túl meleg vagy forró vizet, a langyos vagy a hideg zuhany enyhíti az égő érzést.
• Ne tartogassuk a vizeletet, ha szükségét érezzük, minél hamarabb menjünk a mosdóba.
• Illatmentes, fehér vécépapírt használjunk.
• Viseljünk pamut alsóneműt, amelyet hypoallergén mosószerrel mosunk, kerüljük a túl feszes harisnyákat.
• Próbáljunk minél többször felállni az ülőmunka során, amit lehet, állva végezzünk.
• Ne erőltessük a szeméremtest nyomásával járó sportokat, például biciklizés, lovaglás.
• Sajátítsunk el valamilyen relaxációs technikát, hosszútávon segíthet.

Amennyiben a fenti tanácsok nem segítenek, mindenképp keresd fel nőgyógyászodat a megfelelő kezelés érdekében.

(KamaszPanasz - oxygenmedical)