A tüdőgyulladás akár halált is okozhat, így nem tanácsos otthoni gyógykezeléssel kísérletezni, ha betegnek érzed magad, minél előbb fordulj orvoshoz!

A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban kórokozó (főleg vírus vagy baktérium) váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst vagy allergiát okozó por, permet (aeroszol). Tüdőgyulladás elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek.

A tüdőgyulladás tünetei

A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül benned, hogy ezeknél súlyosabb betegséged van. A mellkasi fájdalom gyakori tünet a tüdőgyulladás összes típusánál. A tüdőgyulladás tünetei mutathatnak bizonyos változatosságot. A tünetek függhetnek a háttérben álló egyéb betegségektől illetve a panaszokat okozó fertőző ágenstől.

Vírus. A tüdőgyulladásos esetek felét vírusok okozzák. A vírusos pneumónia influenzaszerű tünetekkel indul, vagyis száraz köhögés, fejfájás, láz, izomfájdalom és fáradtság jelentkezik. A betegség előrehaladása során légszomj, köhögés és kis mennyiségű fehér köpet társulhat ezekhez. Vírusos tüdőgyulladásban nagy a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás kialakulásának kockázata is.

Gennykeltő baktérium. Sokféle baktérium okozhat tüdőgyulladást. Bakteriális tüdőgyulladás önmagában is kialakulhat, követhet vírusos tüdőgyulladást és folyhat azzal párhuzamosan is. A tünetek nagy valószínűséggel hirtelen jelentkeznek: hidegrázás, magas láz, izzadás, légszomj, majd mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet ürítése. Fontos tudni, hogy a magas kockázatú csoportba tartozók, így az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők és a gyenge immunrendszerű betegek enyhébb tünetekkel rendelkeznek, mint a jobb gyógyhajlamú kisebb kockázatú betegek. A tüdőgyulladásra jellemző magas láz például időseknél teljesen elmaradhat. A bakteriális tüdőgyulladás általában az egyik oldali tüdő egy lebenyére (lobus) korlátozódik, ezt lobáris pneumóniának nevezik. Amennyiben a bakteriális tüdőgyulladás egy lebenynél nagyobb kiterjedésű, a beteg nagy veszélynek van kitéve.

Mikoplazma. Ez a kórokozó egy speciális baktériumtípushoz tartozik (csak sejten belül tudnak tartósan életben maradni), ezért az általa okozott tüdőgyulladást elkülönítik a gennykeltő baktériumok okozta bakteriális tüdőgyulladástól. A vírusos pneumóniához hasonló (influenzaszerű) tüneteket hoz létre, bár ezek lassabban alakulnak ki. Lehet, hogy a beteg nem is veszi észre, hogy tüdőgyulladása van. A mikoplazmás pneumónia nagyon fertőző, ezért gyakori iskolás gyerekek és fiatal felnőttek körében. Jól reagál a megfelelő antibiotikumokra, a folyamatos száraz köhögés azonban emellett is heteken keresztül fennállhat és a lábadozás alatt a beteg gyengének érezheti magát.

Gomba. Bizonyos gombák szintén okozhatnak tüdőgyulladást, ami szerencsére nem gyakori. A legtöbb eset nagy kockázatú egyéneknél alakul ki (krónikus légzőszervi betegség, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, rosszindulatú daganat jelenléte, daganatellenes kemoterápia, szteroidkezelés, időskor, leromlott általános állapot), ilyenkor viszont nehezen kezelhető és hosszan tart. Jellemző a gyengeség és a bő gennyes köpetürítés.

Pneumocystis carinii. A Pneumocystis carinii egysejtű parazita, amely nagy kockázatú egyéneken (pl. AIDS-esek, szerv-transzplantáción átesett és emiatt legyengített immunrendszerű betegek, daganatellenes kemoterápiát, szteroidot vagy más, az immunrendszert gátló gyógyszert kapó betegek) hoz létre általában jól kezelhető tüdőgyulladást. Jellemző tünet a folyamatos köhögés, láz és légszomj.

A betegség kezelése

A tüdőgyulladás kezelése a tünetek súlyosságától és a tüdőgyulladás típusától függ:

Vírusos. Általánosságban a vírusos tüdőgyulladás kezelése az influenza kezeléséhez hasonló, azaz vitamindús diétát és pihenést jelent. Bár az antibiotikumok nem hatnak a vírusos tüdőgyulladásra, a bakteriális felülfertőződés kivédésére gyakran alkalmazzák őket.

Gennykeltő baktérium által okozott. A bakteriális tüdőgyulladást elsősorban antibiotikumokkal kezelik. Ha rövid idő után jobban is érzed magad, a gyógyszeres kezelés elkezdése után, mindenképpen be kell fejezni a teljes antibiotikus kúrát. A gyógyszer korai elhagyása a tüdőgyulladás kiújulását illetve az adott antibiotikumra rezisztens baktériumtörzsek kialakulását eredményezheti.

Mikoplazma. Noha a mikoplazmás pneumóniát is antibiotikumokkal kezelik, a javulás rendszerint nem gyors, a fertőzést követően huzamosabb ideig fennállhat fáradtság. Sok esetben a mikoplazmás tüdőgyulladást nem diagnosztizálják és nem kezelik.

Gombás. Ha a tüdőgyulladást gombafertőzés okozza, nagy valószínűséggel antifungális (gomba elleni) gyógyszert fogsz kapni. Ezekre több és komolyabb mellékhatás jellemző, mint az antibiotikumokra.

Ezen túl az orvos vény nélkül kapható készítményeket is javasolhat a láz- és a fájdalom csillapítására, illetve a köhögés enyhítésére. A köhögést nem szabad teljesen megszüntetni, mert az hozzájárul a tüdő tisztulásához.

(WEBBeteg)