Az orr- és a garatmandulák gyulladását vírus- és baktériumfertőzés okozza, leggyakrabban a felső légúti huruthoz és a megfázáshoz kapcsolódik.

Az orr- és a garatmandulák gyulladásának mások a tünetei, bár gyakran együtt fordulnak elő.

Az orrmandula gyulladása során megduzzad, az orrlégzés akadályozott, szájon át veszi a beteg a levegőt, éjszaka általában horkol. Az orrából váladék csordogál, hallása romlik. Az esetek egy részében az orrmandula megnövekedett mérete miatt részlegesen lezárja a fülkürt bejáratát.

A garatmandulák gyulladásakor nehezebb nyelésre, torokfájásra, rossz leheletre, magas lázra, rossz közérzetre panaszkodnak a betegek. Gyakori tünet a fülbe kisugárzó fájdalom. Ha ez csak ritkán lép fel, nincs ok aggodalomra, azonban a folyamatosan meglévő és egyre fokozódó fülfájás esetén keressük fel a helyi fülészeti rendelőt a középfülgyulladás gyanúja miatt.

Mit tapasztal az orvos a vizsgálat során?

A garatmandulák vérbőek, duzzadtak, a lágyszájpadon kis pontszerű bevérzések lehetnek. A mandulák felszínén tüszők láthatóak, amelyek kezdetben kis gombostűfejnyi sárgás elváltozások, majd a gyulladás előrehaladtával összefolyhatnak, és nagyobb lepedékként beborítják a mandulák közel teljes egészét.

Az orrmandula gyulladás esetén szintén duzzadt, vérbő. A beteg nyelve lepedékes, beszéde nehézkes, lehelete rossz szagú. A nyakon megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatóak.

Milyen betegségek résztünete?

Skarlát.

A skarlátot baktérium okozza, amely cseppfertőzés útján terjed. Különösen az óvodás korúak között fordul elő. A mandula általában gennyes, tüszős, a nyelv málnaszínű, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodottak, a törzsön, hajlatokban pontszerű, apró, pirosas színű kiütések láthatóak.

Korábban, az antibiotikumok megjelenése előtt a skarlát lezajlása után általában 3 héttel vesegyulladás, illetve reumás láz alakult ki, éppen ezért még sokan ma is félnek a betegség nevének hallatán. Napjainkban azonban az antibiotikumoknak - főleg a penicillinnek - köszönhetően a betegség maradéktalanul gyógyul, szövődményekkel nem kell számolni, ha időben orvoshoz fordulunk.

„Csókbetegség", avagy mononukleózis

A csókbetegséget az úgynevezett Epstein-Barr vírus okozza. Nyál útján terjed, ezért sokan "csókbetegség" néven ismerik. Nagyon magas lázzal jár, a nyaki nyirokcsomók általában kifejezetten megnagyobbodnak, a mandulákat lepedékkel fedi, mindezek mellett a máj és a lép megnagyobbodásával is járhat.

Ha a vizsgáló orvosban felmerül a gyanú, hogy ebben a betegségben szenved a beteg, akkor laborvizsgálatra, vérvételre lesz szükség.

A máj és a lép érintettsége miatt a betegség lezajlását követően még több hónapig fáradékonyság tapasztalható, ezért javasolt a minél több pihenés és a megerőltető testmozgás kerülése.

Mit tehetsz a mielőbbi gyógyulás érdekében?

• Mindenképpen használjunk orrcseppet, ha orrdugulást észlelünk, mégpedig orrnyálkahártya lohasztó készítményt.
• Torokfájás, láz esetén igyunk bőven mézes, citromos gyógyteát, használjunk lázcsillapítót, torokfertőtlenítő készítményt, együnk folyékony, pépes ételeket.
• Az orvos antibiotikum készítményt fog felírni, illetve szükség esetén infúziós kezelésre is sor kerülhet, ha a beteg nem tud folyadékot fogyasztani.
• Az antibiotikumot általában 7 napig kell szedni, amelynek befejeztével kontroll vizsgálat céljából ismételten fel kell keresni a háziorvosunkat.
• Az antibiotikum mellett hasznos probiotikus készítményt is adni. A probiotikumok a normál bélflórát alkotó baktériumok, amelyek a bélrendszerünk egyensúlyának létrehozásában nagy segítséget nyújtanak. Számuk csökkenésekor hasmenés alakul ki.
• Természetesen a fentebb leírt terápiás tanácsok betartása mellett nagyon fontos az ágynyugalom.

(Forrás: WEBBeteg)