Sehogyan sem jössz rá, miért vagy folyton fáradt? Az alábbi lista segít megállapítani, annak az okát, hogy miért is vonszolod magad egész nap!

Amikor nem egyszerű kimerültségről van szó

Mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy túlhajszolt életvitelünket okoljuk fáradtságunkért. Az esetek többségében igazunk is van.

Ha folyton fáradtnak érzed magad, ne vedd félvállról a dolgot! Adj magadnak 2-3 hetet, és változtass egy kicsit az életmódodon. Aludj többet, kurtítsd meg a társasági programjaidat. Változtass étkezési szokásaidon is: fogyassz több egészséges ételt, igyál több folyadékot, szedj valamilyen multivitamint, mérsékeld a kávé- és alkoholfogyasztást!

Amennyiben a fenti változtatások után is érzed még a fáradtság tüneteit, szakember segítségére szorulsz. A túlzott kimerültség valamilyen komolyabb betegség jele is lehet, melyet mindenképp kezelni kell. Alább felsoroljuk azt a hét legfontosabb problémát, melyekkel tisztában kell lenned.

1. Vérszegénység

Ez az állapot gyakoribb a nőknél a menstruáció idején, vagy azoknál, akiknél alacsony a vasbevitel. A vérszegénység okozta fáradtság a vörös vérsejtek alacsony számának a következménye, melyek az oxigént szállítják a tüdőből a szövetekbe és a sejtekbe. Emiatt gyenge vagy ziháló lehet a légzésed. Vérszegénységet idézhet elő a vas- vagy vitaminhiány, a vérveszteség, a belső vérzés, és az olyan krónikus betegségek, mint a reumás ízületi gyulladás, a rák vagy a veseelégtelenség.

A szülőképes korban levő nők különösen hajlamosak a vashiányos vérszegénységre a menstruáció alatti vérveszteség miatt, valamint mert a szervezetüknek többlet vasra van szüksége a terhesség és a szoptatás idején.

Tünetek: Fokozott fáradtság. Ide tartozik még a rendkívüli gyengeség, alvászavar, a koncentráció hiánya, szapora szívverés, mellkasi fájdalmak, fejfájás. Olyan egyszerű tevékenységek is kimerültségek okoznak, mint felmenni a lépcsőn vagy egy rövid séta.

Diagnosztizálás: A vérszegénység megállapítása érdekében el kell végezni egy teljes fizikális vizsgálatot, vérképet készíteni, amely magában foglalja a teljes vérsejtszámlálást (CBC), a vörösvérsejtek szintjének ellenőrzését. Ugyancsak szokás a széklet ellenőrzése az esetleges vérveszteség szempontjából.

2. Cukorbetegség

Több mint egymillió embernél diagnosztizálták a 2-es típusú diabetest, de még többen vannak azok, akik nem is tudnak e betegségükről.

A cukor, vagy más néven glükóz, testünk üzemanyaga. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetében az okozza a gondot, hogy a szervezet nem tudja a glükózt megfelelően felvenni, s az felhalmozódik a vérben. Minthogy nem áll rendelkezésre elegendő hajtóenergia a test gördülékeny működéséhez, a cukorbetegek gyakran éreznek fáradtságot, ami a betegség első figyelmeztető jele.

Tünetek: A kimerültség mellet további figyelmeztető jelek a csillapíthatatlan szomjúságérzet, gyakori vizeletürítés, éhség, súlyvesztés, ingerlékenység, homályos látás, nőknél hüvelygomba-fertőzés.

Diagnosztizálás: A cukorbetegség megállapítására két fontos vizsgálat létezik. A legáltalánosabb az éhgyomri vércukorszint vizsgálat, amely során nyolc órai koplalást követően nyomban reggel mérik a vér cukorszintjét. Az orális glükóz-tolerancia teszt (OGTT) alkalmával kétszer vesznek vért: közvetlenül a glükózt tartalmazó szirup elfogyasztása előtt, majd két órával később.

3. Pajzsmirigybetegség

Amikor a pajzsmirigyhormonok egyensúlya felborul, az ember még a hétköznapi tevékenységei során is levertnek érzi magát.

A pajzsmirigy, amely körülbelül akkora, mint egy nyakkendő csomója, a nyak elülső részén található, és az anyagcserét irányító hormonokat termel. Ha túl nagy a hormontermelés (hyperthyroidism, pajzsmirigy túlműködés), az anyagcsere felgyorsul, ha túl kicsi (hypothyroidism, pajzsmirigy alulműködés), az anyagcsere lelassul.

Tünetek: A hyperthyroidism izomfáradtságot és gyengeséget idéz elő, amit legelőször a combokban érzékelünk. Az olyan tevékenységek, mint a kerékpározás vagy lépcsőzés, egyre inkább nehezünkre esnek. Az egyéb tünetek közé tartoznak az indokolatlan súlyvesztés, az állandó melegérzet, szapora szívritmus, rövidebb és ritkább menstruációs időszak, fokozott szomjúságérzet. A hyperthyroidism a leggyakrabban 20-30 év közötti nők körében diagnosztizálható, de idősebb nőknél és férfiaknál is előfordulhat.

A hypothyroidism fáradságot okoz, a koncentrálóképesség hiányát, és izomfájdalmat a legkisebb mozgás esetén is. További tünetei a vízvisszatartás miatti súlygyarapodás, állandó hidegérzet (még meleg időjárás esetén is), fokozott és gyakoribb menstruáció, valamint székrekedés. A hypothyroidism ötven év fölötti nők körében a leggyakoribb. Lényegében az ötven évesnél idősebb nők mintegy 10 %-a betegszik meg legalább a hypothyroidism enyhébb változatában.

Diagnosztizálás: A pajzsmirigybetegség vérvizsgálat útján állapítható meg. A pajzsmirigy-rendellenességek oly mértékben kezelhetők, hogy mindenki esetében el kellene végezni a pajzsmirigyvizsgálatokat, aki fáradtságra és/vagy izomgyengeségre panaszkodik.

4. Depresszió

A depresszió több mint lehangoltság, olyan komoly betegség, amely kihatással van arra, miképp alszunk, étkezünk, hogyan érzünk önmagunk és mások iránt.

Kezelés nélkül a depressziós tünetek hetekig, hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhatnak. Ezért fontos, hogy felismerjük a figyelmeztető jeleket és segítséget kérjünk.

Tünetek: Nem érzékelünk mindenfajta depressziót azonos módon. De általában elmondható, hogy a depresszió csökkenti az életenergiákat, megváltoztatja az alvási és étkezési szokásokat, emlékezetbeli és koncentrációs gondokat okoz, reménytelenséget, haszontalanságérzést és más negatív érzéseket idéz elő.

Diagnosztizálás: A depresszió nem diagnosztizálható vérvizsgálat útján, de az orvos a beteget kikérdezve képes felismerni. Amennyiben az alábbi tünetek közül ötöt vagy többet két hétnél hosszabb időn át észlelsz, keresd fel háziorvosodat vagy mentális egészségügyi szakorvost.

Szakorvosod ugyancsak javasolhat egy alapos fizikális vizsgálatot az egyéb lehetőségek kizárása érdekében.

• fáradtság vagy erőtlenség
• túlzott álmatlanság vagy aluszékonyság
• folytonos búskomorság, szorongás vagy ürességérzés
• étvágytalanság és súlyvesztés, vagy fokozott étvágy és súlygyarapodás
• közömbösség vagy a munkából fakadó öröm hiánya
• nyugtalanság vagy ingerlékenység
• olyan állandó testi tünetek, melyeket hasztalan kezelsz, mint például fejfájás, krónikus fájdalom vagy székrekedés, esetleg más emésztési zavarok
• nehézségek az összpontosítás, emlékezés vagy döntéshozatal terén
• bűntudat, reménytelenség vagy haszontalanság érzése
• a halál vagy az öngyilkosság gondolata

5. Reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz – RA)

Ezt az autoimmun betegséget nem mindig könnyű korán diagnosztizálni, de néhány apró jel segít a felfedezésében.
A reumás ízületi gyulladás akkor alakul ki, amikor szervezetünk immunrendszere önmaga ellen fordul és megtámadja az egészséges kötőszöveteket, olykor visszafordíthatatlan károkat okozva a csontokban és porcokban.

Tünetek: Számos tünet (például fáradtság, erőtlenség, étvágytalanság és ízületi fájdalmak) egyéb betegségekre is utalhat, beleértve más ízületi gyulladásokat, mint például a fibromyalgia és a lupus. Ugyanakkor a vérszegénység és pajzsmirigybetegség, melyek ugyancsak fáradékonyságot idéznek elő, gyakrabban fordul elő reumás ízületi gyulladásban szenvedőknél.

A reumatológusok a betegség diagnosztizálásakor legalább négyet igyekeznek megtalálni az alábbi ismertetőjelek közül:

• az ízületek reggeli merevsége, mely legalább egy órán át tart, míg teljesen bejáratódnak
• egyidejűleg legalább három ízületi lágyrész duzzanatos vagy vizenyős
• legalább egy ízületi rész duzzadt, vagy a csukló, vagy egy ujjízület, vagy egy középső ujjperc
• ugyanazon ízületi terület egyidejűleg érintett az adott testrész mindkét oldalán
• reumás csomók a bőr alatt
• röntgenvizsgálattal kimutatható csontelváltozások a csuklóban vagy a kézízületekben

Diagnosztizálás: A reumatológus szakorvos által elvégzett alapos vizsgálattal felderíthetők a betegség legfőbb tünetei, de létezik laboratóriumi teszt is, mellyel kimutatható a rheumatoid faktor, egy a vérben jelen lévő antitest. A reumás ízületi gyulladásos betegek 80 %-nál pozitív ez az antianyag-teszt, de nem perdöntő.

6. Alvási apnoe

Ezzel az alvászavari problémával küszködhetsz, amennyiben fáradtan ébredsz bármilyen hosszú is volt a pihenésre szánt időszak.

Az alvási apnoe az a rendellenesség, amikor alvás közben rövid légzésszünetek alakulnak ki. Legelterjedtebb fajtája, az obstruktív alvási apnoe esetén a felső légutak voltaképpen néhány másodpercre bezárulnak vagy elernyednek, emiatt riasztást kap az agy, mely felébreszt, hogy folytatni tudd tovább a légzést. Némely betegnél, akik obstruktív alvási apnoéban szenvednek, több tucatszor vagy akár több százszor is leállhat egy éjszaka alatt a légzés.

Tünetek: Az alvási apnoét gyakran horkolás kíséri, és másnap általában fáradtság követi. Minthogy az alvási apnoe szívzavarokat, magas vérnyomást és stroke-ot idézhet elő, fontos kivizsgálni.

Diagnosztizálás: Ezek közé tartozik egy egész éjszakás alvásklinikai megfigyelés, amikor is egy teljesen fájdalommentes poligráfiás mérés segítségével megvizsgálják a páciens alvási szokásait, a légzés változásait és az agy tevékenységét.

7. Krónikus fáradtság

Ez a megmagyarázhatatlan állapot hirtelen ránk törő, nagy fáradtságot okoz, és már tinédzsereknél is előfordulhat. A krónikus fáradtságban, CFS-ben (Chronic Fatigue Syndrome) szenvedők a mindennapi teendőik elvégzéséhez is túl fáradtnak érzik magukat és már a legkisebb erőfeszítéstől is könnyen kimerülnek.

Tünetek: Az egyéb tünetek közé sorolhatók a fejfájás, az izom- és ízületi fájdalmak, a gyengeség, a nyirokcsomók megnövekedése, a koncentrálóképesség hiánya. A krónikus fáradtság szindróma továbbra is rejtély, mert nem tudni, mi okozza.

Diagnosztizálás: Nincsenek megfelelő vizsgálatok. Kezelőorvosodnak ki kell zárnia a hasonló tünetekkel járó más betegségeket, mint amilyen a lupus és a sclerosis multiplex, mielőtt felállítja a diagnózist.

(KamaszPanasz - Ő.B. - prevention.com)