Köhögsz, zihálsz, vagy éppen kapkodod a levegőt, amikor hideg időben sportolsz? Lehet, hogy asztmád van, s ezzel korántsem vagy egyedül. A testmozgás által előidézett asztma meglepően gyakori az olyan emberek körében, akik hideg éghajlati körülmények között mozognak, legyen szó akár a ház körüli kocogásról, akár arany utáni kutatásról Vancouverben.

A téli sportok mind az olimpikonoknál, mint a kedvtelésből sportolóknál asztmát okozhatnak.Egy hete például Marit Bjørgen norvég sífutó bronzérmet nyert a nők 10 kilométeres futamában, holott asztmatikus gyógyszert szed. Egy 2000-ben készült tanulmány szerint, amelybe az USA Olimpai Bizottsága 170 sporolót vont be, valójában a sífutók fele és a Téli Olimpiára készülőknek a negyede fizikai terhelés okozta asztmában szenved.

A magaslatokon végzett bármilyen szabadtéri testmozgás a főbűnös ebben, de hasonlóképp járhat az is, aki csak a Városligetben kocog. Ugyanakkor a fizikai terhelés által kiváltott asztma nem megy feltétlenül a teljesítőképesség rovására. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel és kellő elővigyázatossággal továbbra is elvégezheted napi edzésadagod, sőt az élsportbeli versenyzésről sem kell lemondanod.

Miképp okoz a hideg és a testmozgás asztmát?

A zihálás, a mellkasban érezhető nyomás és a fizikai terhelés kiváltotta asztma egyéb tünetei csak jónéhány perccel az edzés elkezdése után jelentkeznek. Némelyeknél pedig nemsokkal azután mutatkoznak a tünetek, hogy befejezte a testmozgást.

Bár a meleg időjárási körülmények között versenyző atléták is ugyanúgy szenvedhetnek ilyen jellegű asztmatikus megbetegedésben, a különös gondot az okozza, ha a mozgást hideg, száraz levegőn végezzük. A hagyományos asztmában szenvedő embereknél gyakran már az is kiváltja a tüneteket, ha egyszerűen csak hideg levegőn sétálnak.

Mind a hideg levegő, mind a testmozgás önmagában is előidézhet asztmatikus tüneteket, ám ha a kettő társul egymással, nagyobb a valószínűsége ezek súlyosbodásának.

Amikor száraz a levegő, ami telente gyakori a hideg éghajlatú vidékeken, az ember tüdeje még inkább irritálható. A légutak párolgási vesztesége és lehűlése a hörgők megfeszüléséhez vezet. Az egyedüli sporttevékenység, amely során nem jelentkezik a fizikai terhelés okozta asztma, az az úszás. A víz felszínén olyan nagy a páratartalom, hogy nincs akkora párolgási veszteség, mint futás közben vagy a téli sportoknál.

A hideg levegő és a testmozgás együttese “kettős átok”

A testmozgás által előidézett asztmára jellemző hörghurutos görcsök oka a tüdő légútjainak összeszűkülése (vagy begörcsölése). A szakemberek nem tudják biztosan, mi áll e jelenség mögött. Az egyik elmélet szerint a nagy fizikai erőfeszítés által kiváltott fokozott véráramlás következtében a légutakban kitágulnak az erek, ami maguknak a légutaknak az összeszűkülését eredményezi. Egy másik elmélet hívei úgy vélik, hogy a hideg levegő bizonyos sejtek gyulladását idézi elő a légutakban.

Az asztma olyan gyulladásos betegség, amely során a test immunrendszere valamilyen oknál fogva riasztást küld, miszerint a tüdőben valami gond van. Ez a riasztás azt jelenti, hogy a légutak be vannak gyulladva.

Hogyan védekezzünk ellene?

A fizikai terhelés okozta asztma kezelésének az elsődleges eszközei a hörgőtágító gyógyszerek. Az általában inhalálás útján használt szerek úgy fejtik ki hatásukat, hogy ellazítják a tüdő légútjainak izmait.

A legtöbb általánosan alkalmazott hörgőtágító, melyek a beta-2 agonisták néven ismert gyógyszerek csoportjába tatoznak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiltólistáján szerepel. A beta-2 agonistáknak ugyanis izomnövekedést serkentő hatásuk is lehet, ezért a sportolóknak igazolniuk kell, hogy van ilyen betegségük és engedélyt kell kérniük a használatára, különben azt kockáztatják, hogy kizárják őket az Olimpiai Játékokból.

A NOB igazán szigorúan veszi ezt. Néhány évvel ezelőtt sok sportoló állította magáról, hogy asztmás, mert úgy gondolta, ily módon inhalációs szteroidokhoz juthat hozzá.

Szerencsére, ha neked nincs szükséged a NOB gyógyszerengedélyére, a fizikai terhelés okozta asztma megelőzése és kezelése könnyen megoldható. A legjobb kezelési mód kiválasztása attól függ, milyen gyakran végzel testgyakorlatokat és mennyire tudod előre megjósolni a tünetek jelentkezését.

Légy felkészült!

Ha asztmatikus tüneteket észlelsz magadon, valahányszor hideg időben edzel, a testmozgás megkezdése előtt 10-15 perccel be kell venned a hörgőtágítót, hogy megelőzd a rohamot.

Amennyiben az asztma nem előrelátható, inkább edzés közben tarts magadnál valamilyen praktikus inhaláló készüléket, s ne előtte használd. Vannak olyanok, akiknek időszakos az asztmájuk. Néha nyugodtan edzhetnek, néha nem. Ha feszítő mellkasi nyomást kezdesz érezni, használd az inhaláló készüléket.

A gyógyszeres kezelés mellett a sportolók egyéb óvintézkedéseket is tehetnek. Ilyen a néhány perces bemelegítés, mielőtt teljes intezitással elkezdik az edzést, az orron keresztül történő lélegzés (hogy felmelegedjen és párásabb legyen a levegő, mielőtt a légutakba jut), valamint a szánk elé tekert sál vagy arcmaszk viselése: ezek mind segíthetnek a tünetek megelőzésében.

Hideg időben megfelelő védelmet nyújt a a fizikai terhelés okozta asztma ellen az olyan arcmaszk is, amelyben hőcserélő betét van.

Ezek a megoldások elég hatékonyak ahhoz, hogy a fizikai terhelés okozta asztma csak ritka esetben kényszerítse az embereket arra, hogy lemondjanak a téli sportok nyújtotta örömökről. Sokan panaszkodnak, hogy a hideg levegő rosszat tesz az asztmájuknak, de olyan mértékben sohasem súlyosbítja, hogy lehetetlenné tegye a téli sportok űzését.

Az asztmaterápia alapvető célja valamennyi beteg esetében, hogy zavartalanul végezhessék megszokott mindennapi tevékenységüket.

Forrás: Health.com

(Ő.B.)