A Leeds-i Egyetem kutatói állításuk szerint egyértelmű bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy egyre több az olyan számítógép-használó, akik körében kényszeres jelleget öltött az internetezés: az átlagos függő a való életben minimalizálja a társas érintkezések számát, és sokkal inkább a virtuális térben – chatszobákban és online-közösségekben – éli életét. A brit kutatók hangsúlyozzák, hogy a világhálón való szörfölés teljes függőséghez is vezethet, s ez a mentális egészségi állapotot is negatívan befolyásolja.

A sok időt internetezők körében jóval gyakoribbak a depresszióra utaló tünetek, mint a világhálót csupán alkalomszerűen látogatók között - derítették ki brit pszichológusok.

„Kétségtelen, hogy a net napjainkban óriási szerepet kap, számtalan előnye mellett azonban igen veszélyes árnyoldalai is vannak” – mondja Catriona Morrison, a tanulmány szerzője. „Míg a többség arra használja az internetet, hogy befizesse számláit, bevásároljon, vagy barátaival tartsa a kapcsolatot, nagyon sokan vannak olyanok is, akiknek nehezére esik – ha egyáltalán sikerül – kordában tartani az online térben töltött időt. Ez akár odáig is kiterjedhet, hogy az internetezés a való élet mindennapjait is ellehetetleníti” – teszi hozzá Morrison.

A függők a mértékkel internetezőkhöz képest összehasonlíthatatlanul több időt töltenek szex- vagy játékoldalak böngészésével, valamint online közösségekben való chateléssel. Közöttük gyakorinak számít a közepestől súlyosig terjedő depresszió is.

„Tanulmányunk elkészítése során bizonyítékokat szereztünk arra nézve, hogy az internettel töltött túl sok idő és a depresszió kialakulása szoros összefüggésben állnak egymással. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi is volt előbb: a depressziós tünetek eredményezik azt, hogy az érintett a világhálóra vonul, vagy maga a net okozza a szimptómákat?” – fogalmaz a szakértő.

A nagy-britanniai Wales tartományban 2008-ban történt öngyilkossági hullám után – amikor is számos fiatalkorú az interneten jelentette be öngyilkossági szándékát – fogalmazódott meg a kérdés: mennyiben felelősek az online-közösségek az amúgy is sérülékenyebb fiatalkorúak esetében gyakran előforduló depresszív, vagy akár öngyilkosságról szóló gondolatok kialakulásáért.

A Leeds-i Egyetem tanulmánya, amely a maga műfajában 1319 tizenhat és ötvenkilenc év közötti résztvevőjével a legnagyobb szabásúnak számít, messze nagyobb számban említ fiatal – átlagosan 21 éves – internetfüggőket, mint középkorúakat.

„Kollégáimmal okunk van feltételezni, hogy az internetes oldalak túlzásba vitt látogatása fokozatosan leépíti a megszokott társas érintkezési formákat, s ez függ össze az ezután kialakuló olyan pszichés zavarokkal, mint a depresszió, vagy a függőség” – hangsúlyozza Morrison.

Mindez pedig további kérdéseket vet fel: az egyénre ilyen negatívan ható folyamat vajon milyen módon alakítja a társadalom egészét – fogalmaz a pszichológus a tanulmánnyal foglalkozó, a Psychopathology című tudományos szaklapban megjelent cikkben.

forrás: focus.de