Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.

Az akut veseelégtelenség okai eltérőek, az általános tünetek azonban hasonlóak. Ezeket a vizeletkiválsztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák.

Lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el

1. stádium: a károsodás szakasza

Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető.

2. stádium: a csökkent vizeletképzés szakasza

A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria illetve anuria állapotot különböztetünk meg. Oliguriáról beszélünk, ha az így mért vizelet mennyisége kevesebb mint 500 ml. Anuria pedig akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kevesebb mint 100 ml.

Ebben a stádiumban a beteg végtagjai és arca puffadtak, vizenyősek (ödema). Hányinger, hányás, aluszékonyság, olykor izgatottság észlelhető. Magasvérnyomás (hypertonia), akut szívelégtelenség és tüdőödéma, illetve agyödéma alakulhat ki a szervezetben visszamaradt víz miatt.

Szövődményként gyakran alakul ki gyomor-, illetve nyombélfekély (ulcus ventriculi/duodeni), hashártyagyulladás (peritonitis), szívburokgyulladás (pericarditis), vérszegénység (anaemia). A védekezőképesség csökkenése miatt tüdőgyulladás (pneumonia), súlyosabb esetben akár vérmérgezés (sepsis) is kialakulhat.

3. stádium: az úgynevezett polyurias szakasz, a gyógyulás kezdete

Ebben a stádiumban a vizeletkiválasztás megindul, de még nem tökéletes. Nagy mennyiségű vizelet képződik, de a salakanyagok kiválasztása ehhez képest elmaradt. A nagy mennyiségű vizelet kiválasztása miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki. Ezért ilyenkor fokozott a kiszáradás, egyes szívritmuszavarok, a vérrögösödés (trombózis), valamint a vérrögképződés szövődményeként tüdőembólia kialakulásának kockázata.

4. stádium: a teljes gyógyulás

A normális veseműködés visszaállásának fázisa.

A betegség kialakulásának okai

Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk.

1. Vese előtti okok

Az első csoportba olyan állapotok tartoznak, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása (praerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség). Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag-, valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék. Ide tartoznak azok a kórképek is, melyek során a vese vérátáramlása hirtelen lecsökken (pl. a vese verőerének trombózisa - arteria renalis thrombosis).

2. A vese károsodása

A második csoportba olyan okok tartoznak, melyek direkt a vese szövetének károsításával okoznak zavart a vese működésében (renalis veseelégtelenség). Ilyen kórokok a vese gyulladásos megbetegedései, illetve egyes toxikus behatások.

A gyulladás érintheti a vérből történő szűrlet (elsődleges vizelet) képzéséért felelős kapilláriskacsokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva. A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. Kialakulásához egyes vírusfertőzések (pl. Hanta-vírus fertőzés), valamint különböző toxikus behatások vezethetnek.

3. Vese utáni okok

Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül a harmadik csoportba olyan állapotok tartoznak, melyek a vese által képzett vizelet további elvezetését akadályozzák (postrenalis, "vese utáni" veseelégtelenség). Ezeket a kórállapotokat összefoglalóan nevezik "obstruktív uropathia"-nak (elzáródásos vizelet-rendellenességnek) is.

A vizelet útját akadályozó elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat akut veseelégtelenséget a húgyvezetőbe ékelődött vesekő, a húgyvezető tumora, a húgyhólyag daganata, a húgyhólyag ürülési zavarai, a prosztata megnagyobbodása vagy daganata, egyes szűkületet okozó fejlődési rendellenességek, illetve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások (méh-, végbél daganata, megnagyobbodott nyirokcsomók).

Az akut veseelégtelenség kivizsgálása

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler ultrahang vizsgálat szükséges.

A vese eredetű akut veseelégtelenség gyanúja esetén végzett hasi ultrahang vizsgálat alkalmával általában megnagyobbodott veséket írnak le. A diagnózishoz részletesebb vérvizsgálat, néhány esetben a veseszövetből történő mintavétel is szükséges lehetnek.

A postrenalis akut veseelégtelenség kivizsgálása az urológus feladata. Ebben az esetben hasi ultrahang vizsgálatot követően pontosabb információt ad az MRI vizsgálat, valamint a húgyvezetéktükrözés (ureteroscopia) és a húgyhólyag tükrözése (cystoscopia).

A betegség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll. A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.

Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.

Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.

• Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).
• Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.
• Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszűntetése szükséges.

(WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi)