A fokozott verejtékezés, vagy a túlzott izzadás gyakori betegség, amely gondot okozhat a mindennapi életben. Becslések szerint az emberek 2-3 százaléka szenved a hónalj túlzott izzadásától (hónalj hiperhidrózis) vagy a tenyér és a talp izzadásától (palmoplantar hiperhidrózis).

A hónaljproblémák általában a serdülőkor végén, átlagosan 13 évesen, míg a tenyér és talp izzadása gyakran ennél korábban kezdődik. A túlzott verejtékezés valódi problémáját sokan nem keresik meg, így nem is kezelik, emiatt pedig akár egész életen át ezzel együttélniük.

Az izzadás kínos, foltot hagy a ruhán, romba dönti a romantikát, bonyolítja az üzleti és társadalmi kapcsolatokat. Súlyos esetben gyakorlati következményekkel kell szembenéznie annak, aki ebben szenved, mint például a túlzott tenyér verejtékezése megnehezíti a toll tartását, a kormánykerék forgatását, bemutatkozáskor a kézfogást.

Mi okozhatja a túlzott izzadást?

Vannak emberek, akiknél csak a magas hőmérséklet és az érzelmi kilengések okoznak fokozott verejtékezést. Viszont vannak olyanok, akik akkor is sokat izzadnak, amikor nincs meleg és nem éri őket semmilyen érzelem. Ekkor valamilyen neurológiai, anyagcsere és egyéb betegség okozhatja a hiperhidrózist.

Hogyan kezelhető a fokozott izzadás?

Először meg kell keresni az izzadás okát, majd azt szépen el kell kezdeni kezelni úgy, hogy e bosszantó betegség ellen jó eredményeket érjünk el.

Általában a túlzott izzadás kezelése a következő:

• Olyan boltban kapható izzadásgátlót vásárolj, amelyben alumínium-klorid található.
• Vásárolj olyan receptköteles izzadásgátlót, amely alumínium-klorid-hexahidrát-ot tartalmaz!
• Járhatsz iontoforézis-kezelésre, amelynek során nagyon apró elektromos áramot vezetnek a bőrbe víz segítségével.
• Szedhetsz szájon át bevehető gyógyszerek (antikolinerg).
• Ritkább esetben botoxkezelés segíthet (botulinum toxin).
• Végső esetben sebészeti eljárás (mellkasi szimpatektómia), melynek során átvágják az idegeket.

Alumínium-klorid-hexahidrát

Ha a drogériákban kapható izzadásgátlók nem segítenek a fokozott izzadásodon, akkor keresd fel az orvosodat, mondd el neki a panaszodat. Majd ő felír egy receptköteles izzadásgátlót, mely alumínium-klorid-hexahidrát-ot (Drysol) tartalmaz, ez az alumínium-klorid receptköteles formája.

Alkalmazd az izzadásgátlót lefekvés előtt 7-10 napon keresztül folyamatosan, ezután pedig nagyjából hetente egyszer. A kezelés többnyire működni szokott, akiknek problémája van a hónalj túlzott izzadásával, de nem segít eléggé a talp és tenyér izzadása esetén.

A készítmény fő mellékhatása az irritáció. Az izzadásgátló használatának felfüggesztése vagy gyakoriságának csökkentése megszünteti az irritációt, de az izzadást nem. Használj az izzadásgátló mellé gyulladásgátló készítményeket, mint például kortikoszteroidot tartalmazó testápolót!

Iontoforézis

Az iontoforézist 50 évvel ezelőtt mutatták be először a fokozott izzadás kezelésére. A pontos mechanikai működése még nem tisztázott. Víz segítségével elektromos áramot vezetnek a bőrbe, amelynek hatására a verejték-csatornák eltömődnek. A kezelés 10-20 percig tart. Hetente 2-3 kezelés szükséges. A kezeléseket 1-3 hetente meg kell ismételni, attól függően, hogy a beteg hogyan reagál a kezelésre. Fájdalmasnak tűnhet, de valójában legfeljebb minimális fájdalommal járhat.

Szájon át bevehető gyógyszer

Az ilyen gyógyszereket nem szokták gyakran használni a túlzott izzadás kezelésére, mert a gyógyszereknek olyan mellékhatásai lehetnek, mint a szájszárazság vagy a homályos látás.

Botox

A botulinum toxin (Botox) valójában egy ideg méreg, amely átmenetileg megbénítja az izmot. Gyakran használják ezt a kezelési módot a plasztikai sebészetben a ráncok ellen. De számos más területen is használják az orvostudományban, mint izomgörcsök és bizonyos típusú fejfájások kezelésére. A legújabb kutatások eredményeként a hónalj fokozott izzadása ellen is hatásos.

Kezelés során botoxot fecskendeznek a hónalj bőre alá, ami megbénítja a verejtékmirigyeket, kb. hat hónapra megszüntetve az izzadást. Az injekció kényelmetlen ugyan, de a tű vékonysága miatt csak minimális fájdalommal jár.

A kezelés előtt ki kell deríteni, hogy a túlzott izzadás oka nem valamilyen belszervi probléma-e, például nem a pajzsmirigy működési zavar okozza-e. Ha igen, akkor ezt a betegséget kell gyógyítani. Ha nem, akkor szükséges lehet a botox kezelés.

Sérült vagy gyulladt bőrfelületen nem végezhető a beavatkozás. A kezelés után nem szabad a hónalj bőrfelületét dezodorálni egy teljes napon át. A kezelés hatása a kezelés után kb. egy héttel jelentkezik.

A talpon és a tenyéren történő botox kezelést eddig nem engedélyezték. Mivel itt az injekció fájdalmasabb, a kezelés elvégzéséhez valamilyen fájdalomcsillapítóra lenne szükség.

Mellkasi szimpatektómia

A mellkasi szimpatektómia egy olyan sebészi eljárás, amelynek során átvágják az izzadásért felelős szimpatikus (akaratunktól függetlenül működő) idegeket, azokat, amelyek a verejtékmirigyekhez futnak a bőrben. A műtét során a sebész beszúr egy speciális endoszkópos eszközt a hónalj alatt, két borda közt a mellkasba. Ez kb. hét milliméteres vágással jár. A tüdőt leengedik egy kicsit, hogy könnyebben meglássák, és át tudják vágni az idegeket.

Az eljárás egyszerre hatékony és kockázatos is, mert olyan szövődményekkel járhat, mint a túlzott izzadás más testrészen (kompenzációs izzadás), vagy a tüdő és idegi problémák. Mivel a szövődmények súlyosak, és nem visszafordíthatóak, ezt a lehetőséget ritkán használják, mint végső megoldást.

(M. T.)