A rák önmagában is egy alattomos betegség. A rákos megbetegedés miatt maga, illetve a kezelés alatt fellépő fáradékonyság súlyosbíthatja az amúgy is rossz közérzetet. Mit lehet tenni, hogy a rákos beteg mindennapjai kicsikét jobbak legyenek?

A fáradékonyság azt jelenti, hogy az ember erőtlen, megszokott tevékenységének elvégzése nehézkes, gyenge és kimerült, a beteget befolyásolja a rák kezelése közben, vagy magát a betegség viselését is.

A betegség közbeni fáradékonyság oka

A rák betegség közben fellépő fáradékonyságnak számtalan oka lehet, amelyek még páciensenként is eltérőek lehetnek.

A lehetséges okok a következőek:

Maga a rákbetegség. A rák különböző változásokat okozhat a szervezetben, amely fáradékonysághoz vezethet. Csökkenthetik a szervezet számára szükséges energia mennyiséget, tápanyagokat vonnak el, vagy felszívódásukat akadályozzák, gyengíthetik az izmokat, megváltoztathatják a szervezet hormonháztartását, immunrendszerének működését, amely mind-mind fáradékonysághoz vezethet.

A rák kezelése. A kemoterápia, a sugárkezelés, a sebészeti beavatkozás, a csontvelő-transzplantáció és bármely biológiai terápia okozhat fáradékonyságot. A kemoterápia és a sugárkezelés a beteg sejtek mellett elpusztíthatja az egészséges sejteket is. Amikor a betegség megtámadja a szervezetet, az megpróbál harcolni ellene, megpróbálja meggyógyítani önmagát. Néhány kezelés mellékhatásaként léphet fel a vérszegénység, a hányinger, a hányás, a fájdalom, az álmatlanság és az ingadozó hangulat. Ez mind-mind tovább mélyíti a fáradékonyságot.

Anémia. Ha a kezelés átmenetileg túl sok egészséges vörösvértestet pusztít el, vagy, ha a rák érinti a csontvelőt és vérképzési zavart vagy vérveszteséget okoz, akkor vérszegénység alakulhat ki, ugyanúgy mint a szerv vagy érfal károsodása miatti vérzés, vérezgetés is.

Fájdalom. Az a beteg, aki krónikus fájdalomban szenved, kevésbé mozog, kevesebbet eszik, kevesebbet alszik, amely depresszióhoz és fáradékonysághoz vezethet.

Érzelem. A szorongással, a stresszel, a depresszióval társított daganatos megbetegedés, vezethet fáradékonysághoz.

Kevés alvás. A rákos betegek általában keveset tudnak aludni, vagy gyakran megszakad az álmuk és felriadnak éjjel.

Nem megfelelő táplálkozás. Annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyan fel tudja venni a harcot a betegséggel, szükséges az energia, amely csak az egészséges étrendből kapható meg. A rák a szervezet tápanyag szükségletét és feldolgozási képességét megváltoztathatja. Ezek a változások vezethetnek a helytelen táplálkozáshoz és a fáradékonysághoz. A szervezetnek a betegség alatt több tápanyagra lenne szüksége, de nem kapja meg, vagy nem tudja a betegség miatt kellő hatékonysággal feldolgozni a bevitt tápanyagot. A kezelés mellékhatásaként fellépő hányinger, hányás, csökkent étvágy, szintén lecsökkentheti a szervezethez vett tápanyag mennyiségét. Akár az alapbetegség, vagy immunrendszer miatti károsodás, vagy a kezelés mellékhatása miatt (pl. bél nyálkahártya károsodás, hasmenés) elégtelen a táplálék felszívódása.

Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek, mint például a fájdalomcsillapítók, okozhatnak fáradékonyságot.

Láz. Összetett folyamat révén kimeríti a szervezetünket.

Fertőzés. Az immunrendszer gyengébb védekezőképessége miatt a kórokozók könnyebben okoznak súlyos fertőzést, amely összességében tovább gyengíti a szervezetet.

Mozgásszegény életmód. A betegség nagyon legyengítheti az embert, ekkor nem aktív, csak ül és fekszik. A test elgémberedése további fáradékonysághoz vezethet.

Hormonális változás. A rák kezelése során a hormonháztartás megváltozhat. A hormonális változásért a hormon terápia, a kemoterápia, a sugárterápia és a műtét is felelőssé tehető. A hormont termelő belső elválasztású mirigyekben (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, here, petefészek, hasnyálmirigy, csecsemőmirigy) bekövetkező változások egyaránt okozhatnak fáradékonyságot.

Nem minden rákos beteg tapasztal fáradékonyságot. A fáradékonyság szintje is változhat a betegség alatt. Egyszer úgy érzi a beteg, hogy enyhe, máskor meg teljesen kimerült. A fáradékonyság időszakosan is jelentkezhet.

Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?

Némi fáradékonyság minden típusú rákkezelésnél várható. De, ha úgy érzi a beteg, hogy a fáradékonyság folyamatos, tartós, több hétig is fennáll és befolyásolja a beteg mindennapi feladatait, orvoshoz érdemes fordulni.

Tájékoztatni kell az orvost, ha a beteg a következőket érzi:

• zavartság,
• szédülés,
• egyensúlyvesztés,
• súlyos légszomj,
• romló tünetek,
• több mint 24 órája nem bír felkelni az ágyból.

Ha a beteg fáradt, akkor az orvosa megvizsgálja és felméri annak tüneteit és súlyosságát. Az orvos kiderítheti, hogy mi okozza a túlzott fáradékonyságot és tanácsot is adhat annak kezelésére.

Az orvos a következő kérdéseket teheti fel:

• Mikor kezdődött ez a túlzott kimerültség?
• Akkor alakult ki, amikor diagnosztizáltuk a rákot?
• Milyen súlyos a fáradékonyság?
• Meddig szokott tartani a fáradékonyság?
• Mikor rosszabbodik a fáradékonyság?
• Mi szokta enyhíteni a fáradékonyságot?
• Hogyan befolyásolja a fáradtság a mindennapokat?
• Tapasztalt már légszomjat vagy mellkasi fájdalmat?
• Mennyit alszik?
• Mennyit és mit eszik?
• Van-e hasmenés, hányás?
• Láz jelentkezik-e?-
• Hogy érzi magát érzelmileg?

A kérdések mellett az orvos fizikális vizsgálatot is végez, hogy tovább értékelje a kórtörténetet. Az, hogy a betegnek eddig milyen betegsége volt, milyen kezeléseken esett át és milyen gyógyszereket kapott, nagyban befolyásolja a diagnosztizálás kimenetelét. Az orvos elküldheti a beteget néhány vizsgálatra, mint vérvételre, röntgenre, ultrahangra, CT-re, vagy más kiegészítő vizsgálatra. A vizsgálatok milyensége a beteg állapotától függhet.

A fáradékonyság kezelésének stratégiája: orvosi kezelés és/vagy öngondoskodás

A fáradékonyság kialakulásának több oka is lehet, így annak több kezelési módja is. Ilyen például az orvosi kezelés vagy az öngondoskodás.

Orvosi kezelés

Gyógyszeres kezeléssel lehet segíteni a fáradékonyság leküzdésében. Vagy, ha a fáradékonyság oka a vérszegénység, vérátömlesztéssel vagy olyan gyógyszerek szedésével, amely ösztönzi a csontvelőt a vörösvértest termelődésére, lehet javítani a problémát.

Ha a beteg depressziós, az orvos ajánlhat olyan gyógyszert, amely enyhíthet a fáradékonyságon, növelheti az étvágyat és biztosíthatja a jobb közérzetet. Bár, azt hozzá kell tenni, hogy a gyógyszeres kezelésnek más nem kívánt mellékhatása lehet és csak a megfelelő módon szabad alkalmazni ezeket a gyógyszereket.

Öngondoskodás

A fáradékonyság leküzdésére a beteg megpróbálhat valamit tenni:

Nyugalom, alvás. A beteg pihenjen, amennyit csak tud. Még, ha többször egy órácskát is.

Energia tartalékolása. A beteg tartalékolja az energiáját a fontosabb dolgokra.

Minél több energia nyerése. A beteg igyon minél több folyadékot és fogyasszon minél több, egészséges élelmiszert, amely plusz energiához jutathatja. A beteg kerülje az alkoholt és a koffeint. Ha a hányinger és a hányás miatt nem bír enni, akkor azt beszélje meg az orvosával.

Mozgás. Ha a beteg úgy érzi, hogy képes rá, akkor mozogjon, amely segít megtartani az energia szintjét. Nem szabad elfelejteni, hogy a mozgást akkor kell elkezdeni, amikor az ember még nem érzi a fáradékonyságot. Ha már igen, a mozgás elkezdése csak nehezebb lehet. Tehát még a kezelés megkezdése előtt el kell kezdeni mozogni. A rendszeres testmozgás segíthet megakadályozni a fáradékonyság kialakulását a rák kezelés ideje alatt.

Nagyon fontos, hogy ha a fáradékonyság elhatalmasodik a betegen, akkor nem szabad azt tűrnie. Minden képen beszélnie kell az orvossal, aki segíthet a problémán.

(M. T., mayoclinic.com, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)