Azon pattanásos páciensek, akik antibiotikus kezelésben részesülnek, nagyobb eséllyel kaphatnak torokgyulladást. Egyes kutatók szerint az intenzív antibiotikumos kúrának számos mellékhatása lehet, ezért a pácienseknek mérlegelniük kell a várható kockázatok és a kezelés által elérhető javulás között.

Egy új tanulmányból az derült ki, hogy azon fiatalok, akik szájon át bevehető antibiotikumos készítményeket szedtek a pattanásaik kezelésére, azok háromszor nagyobb valószínűséggel panaszkodtak torokfájásra, mint antibiotikumot nem szedő társaik.

A pattanás elleni harcban a szájon át bevehető antibiotikumok használata annyira általános és elterjedt dolog, hogy ezek a páciensek egy egészen ideális csoportot alkotnak az olyan tanulmányok számára, melyek az antibiotikumok szedésének hosszú távú egészségügyi hatásaival foglalkoznak.

Általában a pattanással küzdő fiatalok az antibiotikumot egészen a tünetmentességig szedik, vagyis hónapokig vagy esetleg évekig. Az alapfeltevés az volt, hogy a hosszú távú antibiotikum használat miatt a torokban lévő baktériumok összetétele megváltozhat, és ez okozza a torokfájást, a száraz, kellemetlen érzést a torokban. Azonban további vizsgálódás során kiderült, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, mint azt az elején gondolták a kutatók.

Antibiotikumok és a fájó torok problémája

Néhány korábbi tanulmány is sugalmazott már hasonló feltevéseket, vagyis hogy a pattanások kezelésére ajánlott antibiotikumos kúra torokfájáshoz vezethet, vagy valamiféle kapcsolat állhat fenn a két dolog között. De a mostani tanulmány az első olyan, ami folyamatosan és hosszú távon nyomon követi a kezelt páciensek egészségügyi helyzetének alakulását.

A kutatók két szakaszban végeztek hatástanulmányt. Az első tanulmány egyetemista, főiskolás hallgatókat célzott meg, akik egyszeri vizsgálaton vettek rész 2007. január-február között. Ebben az esetben 15 olyan hallgatóból, akik pattanások miatt szednek antibiotikumot, 10 esetében jelentkezett a torokfájás tünete az előző havi állapotfelmérések szerint. Míg azon hallgatók esetén, akik nem szedtek semmiféle antibiotikumot a pattanásaikra, 130 hallgatóból 47 illető panaszkodott torokfájásra.

A második szakaszban egy újabb 600 fős diákcsoporton végeztek többszöri felmérést a 2007/2008-as tanévben. Ebből a csoportból 36 hallgató szedett szájon át bevehető antibiotikumot a pattanásaik miatt, ugyanakkor szintén ebből a csoportból 96-an helyi antibiotikumos kezelésben részesültek.

A szájon át szedhető antibiotikumos kezelésben részesülő diákok 11 százaléka jelezte, hogy voltak már orvosnál torokfájásos panasszal, ezzel szemben a kezelésben nem részesülő diákok közül mindössze csak 3 százaléknak fájt a torka. Azok, akik helyi antibiotikumos kezelést kaptak, nagyjából ugyanakkora nagyságrendben számoltak be torokfájásról, mint a kezelésben nem részesülő fiatalok.

Streptococcus után kutatva

Azon kívül, hogy a kutatók kikérdezték a diákokat, hogy jelentkezett-e náluk torokfájás vagy sem, elvégeztek egy sor tesztet bizonyos baktériumok után kutatva, melyek feltételezhetően a torokfájásért felelősek. Az egyik ilyen a Streptococcus volt. Azonban az összes torokfájós fiatalt figyelembe véve mindössze 10 százalék esetében volt valamilyen bakteriális fertőzés a torokfájás oka, viszont ezen belül 90 százalékos részaránnyal a Streptococcus volt a felelős a fertőzésért.

Az összes diákot figyelembe véve kevesebb, mint 1 százaléknál volt csak kimutatható a Streptococcus, ami igencsak meglepte a kutatókat.

Ez pedig azt eredményezte, hogy a kutatók világos és érthető magyarázat nélkül maradtak a fájó torok és az antibiotikumos kezelés összefüggéseinek tanulmányozása kapcsán. Nem tudtak egyértelmű okot vagy magyarázatot adni az antibiotikumos kezelésben részesülők esetén jelentkező torokfájásos panaszok számának kiugró mivoltára.

Habár az alapfeltevés az volt, hogy az antibiotikumos kezelés hatására valamilyen változás állhatott be a torokban lévő baktériumok egyensúlyi összetételében, ami fogékonyabbá tehette az ilyen személyeket a torokfájásra, torokgyulladásra. Azonban a tanulmány ezt a feltevést nem tudta igazolni.

Azt viszont nem vitatják a tanulmány készítői, hogy nem elhanyagolandó dolog a különféle antibiotikumos kezelések hosszú távú vizsgálata, azokról hatástanulmányok készítése, összefüggések keresése egyes egészségügyi problémák kapcsán.

A dermatológusok véleménye pedig az, hogy ez a tanulmány csak nagyobb zavart okoz az antibiotikumok hatása és a várható egészségügyi kockázatok kérdésének megválaszolásában. Egyes szakértők szerint az antibiotikumok hosszú távú használata idővel elleállóképességhez vezethet a kórokozók részéről, így ha lehet, akkor valamilyen alternatív kezelést kell alkalmazni a pattanásos páciensek esetében.

A másik dolog pedig az, hogy a helyi antibiotikumos kezelések erős kiszáradást képesek előidézni, ráadásul a páciensek úgy vélik, hogy egyszerűbb és kevesebb problémával járó dolog egy tablettát lenyelni.

(M. T., webmd.com)