A szürkehályog egy olyan betegség, ami a szemlencsét érinti. Egy abnormális fehérjeképződés során egy olyan réteg (hegszövet) képződik a szemlencsén. Ez fokozatosan elállja a fény útját, amely a retina felé haladna, így a beteg fokozatosan elveszíti a látását. A dohányzás és az alkohol hozzájárulhat a fiatal korban történő kialakulásához.

Milyen típusai lehetnek a szürkehályognak?

Másodlagos szürkehályog, olyan esetben képződik, amikor azt megelőzően más betegséggel műtötték a szemet, pl. glaukóma (zöldhályog).

Bizonyos esetekben a szürkehályog kialakulása kapcsolatba hozható más betegségekkel is, például diabétesszel. Vagy létrejöhet túlzott mennyiségű szteroid szedése miatt is.

Traumatikus szürkehályog, szemsérülés után is létrejöhet, akár a baleset után évekkel később is.

Veleszületett szürkehályog, némely gyereknél veleszületett jelenség vagy a korai gyermekkorban alakul ki. Gyakran előfordul, hogy mindkét szemet érinti a betegség.

Van, hogy olyan kismértékű, hogy számottevően nem befolyásolja a látást, de van, hogy komoly látásvesztést okoz és a szemlencsét el kell távolítani.

Sugárzás okozta szürkehályog, előfordul, hogy valamilyen erős sugárzás okozza a szürkehályogot (ultraibolya, röntgen, erős fény: hegesztés).

A szürkehályog kialakulásának okai és kockázatai

A szem működése hasonlít a fényképezőgép objektívjéhez, a pupilla szabályozza a retinára jutó fény mennyiségét, a lencse pedig az éles látásért (közelre-távolra) felel, az így formált fénynyalábok több közegen keresztül áthaladva (szaruhártya, szivárványhártya, lencse, üvegtest) végül elérik a retinát, ahol a látott kép kialakul.

A szem javarészt vízből és fehérjéből áll, a vizes rész normál körülmények között kristálytiszta, valamint a fehérjék fölépítése is olyan, hogy nagymértékben átlátszóak, így a fény többnyire akadálytalanul haladhat a szem belseje, a retina felé. Azonban káros behatások és az öregedés hatásáras egyes fehérjecsoportok természete megváltozik, denaturálódnak, elburjánzanak és a lencsén a fény számára átjárhatatlan közeget alakítanak ki. Először kismértékű, szinte észrevehetetlen, de idővel az egész lencsét eltakarhatja, látásvesztést okozva azzal.

A kutatók szerint sokféle előidézője van a betegségnek, ilyenek például a diabétesz és a dohányzás is. Változatos a lefolyása is, akár évekig is eltarthat, amíg teljesen kifejlődik.

Kiket veszélyeztet a szürke hályog?

A kockázat az idő előrehaladtával (öregedés) növekszik, többnyire idős korban jelentkezik a probléma, de más tényezők hatására kialakulhat akár egészen fiatal korban is (diabétesz, dohányzás, alkohol mind elősegítik a létrejöttét vagy gyorsítják a folyamatot vagy erős fény (sugárzás) hatására is kialakulhat).

Tünetek

A betegség legjellemzőbb tünetei a következőek:

• fátyolos vagy bizonytalan látás,
• a színek kifakulnak,
• torzult fények (glória, ragyogás, foltok),
• napfény túl erősnek érződik,
• nagyon rossz látás gyenge fényben, este,
• kettős látás, többes látás egy szemre és más látászavarok jelentkezhetnek (ezek a tünetek nagy valószínűséggel szürke hályogra utalnak),
• szemüveg gyakori cseréje.

A tünetek egy része más, szemet érintőproblémára is utalhatnak, ha változást tapasztal a látását illetően forduljon szakorvoshoz. A szemészorvos a megfelelő látásvizsgálatok (látás élesség teszt, szemfenék vizsgálat, szemnyomás vizsgálat) után le tudja vonni a megfelelő következtetéseket és felállítja a diagnózist.

Kezelése

Műtéti úton eltávolítják a beteg szemlencsét és helyére egy műlencsét tesznek, azonban a helyes látáshoz így is szemüvegre lesz szüksége a betegnek. A kockázatok között a fertőzések és a másodlagos hályog kialakulása szerepel, az előbbire antibiotikumos szemcseppek, az utóbbira lézeres kezelés jelent megoldást.

(N. L., teensandhealth.blogspot.com)