Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetet megvédje a kívülről támadó baktériumok, gombák, vírusok és paraziták ellen. Ezen kívül a daganatok kialakulása elleni védelemben is fontos szerepe van. Helyes táplálkozással, rendszeres mozgással és relaxációval erősíthetjük immunrendszerünket, hogy az hatékonyan láthassa el védelmi feladatát.

Hogyan működik az immunrendszer?

Az immunrendszeren belül megkülönböztetünk veleszületett nem specifikus, és szerzett specifikus immunitást.

Nem specifikus immunitáshoz tartozik a szervezet külső fizikai és kémiai védelmi vonala, amely megakadályozza, hogy a kórokozók a környezetből a szervezetbe jussanak. Ilyen a bőr és az általa termelt faggyú, a nyálkahártyák, a nyál, a szemet védő folyadékfilm, a gyomornedv, a húgycsövet a fertőzésektől megvédő vizelet, és a hüvelyfolyadék. A belső védőfunkciók akkor lépnek működésbe, ha a kórokozóknak sikerül bejutni a szervezetbe. Egyes anyagok és sejtek fellépnek a kórokozók ellen (interferonok, komplement rendszer, transzferrinek, falósejtek, természetes ölősejtek), az ennek következtében kialakuló láz, , gyulladásos folyamatok a védekezést segítik.

Specifikus immunitással a szervezet célzottan védekezik az idegennek tekintett anyagok, ún. antigének ellen. Antigén lehet bármilyen kórokozó, idegen (például szervátültetés során bekerült) szövet, de a test saját vércsoportjának nem megfelelő vérsejt is. Az immunrendszer „megjegyzi magának” az antigént, így következő alkalommal gyorsabban fel tud lépni a betolakodó ellen. A specifikus immunvédelem fő összetevői a T- és B-limfociták (fehérvérsejtek), az antitestek (immunglobulinok) és a falósejtek. Az ölő T-sejtekké átalakult T-limfociták közvetlenül bekebelezik az idegen anyagokat, míg a B-limfociták antitesteket termelnek, amelyek közömbösítik az antigéneket, hogy azokat a falósejtek bekebelezhessék.

Melyek az immunrendszer betegségei?

Az szervezet immunrendszerének működése elégtelen lehet, ha

• Éretlen. Az immunitás a gyerekekben fokozatosan alakul ki, kb. 12 éves korban éri el a felnőttekre jellemző érettséget. A gyerekek addig ismerkednek a kórokozókkal, több fertőző betegségen is átesnek.
• Genetikai hiba okozhat immunhiányos állapotot. Ide tartozik például a ritka súlyos kombinált immundefektus (SCID), az egyes immunglobulinok hiánya – a szelektív IgA hiány vagy IgG hiány, vagy a tünetegyüttesben jelentkező immunbetegségek.
• Másodlagos immunhiányt okozhat a HIV vírus, alultápláltság, vitamin-és nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, krónikus betegségek és műtét utáni állapot.

Egyes gyógyszerek hatásmechanizmusa abban áll, hogy csökkentik vagy eltolják a túl aktív vagy félreszabályozott immunrendszer aktivitását. Mivel az immunműködést nem lehet teljesen szelektíven szabályozni, ügyelni kell arra, hogy kezelés közben ne sérüljön a kórokozók elleni védekezőképesség.

Mitől lesz erősebb az immunrendszerünk?

A hideg, nyirkos időjárás kedvez a kórokozóknak, egészséges életmóddal viszont az immunrendszer működése optimális szinten tartható, ami segít a kórokozók elleni védekezésben.

• Helyes táplálkozás. A bélben élő hasznos baktériumok (bélflóra) nem csak a táplálék lebontásában segítenek, hanem vitaminokat is termelnek és védenek a kórokozókkal szemben. A bélflóra megóvását segítik a probiotikumok (hasznos baktériumflórát tartalmazó étrendkiegészítők) és a prebiotikumok. A prebiotikumok olyan anyagok, amik emésztetlenül jutnak el a vastagbélig (ezek képezik a bélflóra táplálékát) – ilyenek gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban található rostok. Ezért érdemes rendszeresen élőflórás joghurtot, vitaminokban és rostban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztani.
• Testmozgás és relaxáció. A szabadban végzett testmozgás – séta, kocogás, biciklizés – növeli az állóképességet. Tánc és torna közben jótékony, relaxáló hatása van a zenének is. A szaunázás egyszerre immunerősítő, salaktalanító, izomlazító és stressz-oldó hatású.

(Forrás: www.webbeteg.hu)