A hepatitis vírusok akut vagy krónikus májgyulladást okoznak. Hogyan terjednek és melyek a legjellemzőbb tüneteik? Hogyan kerülhető el a fertőzés?

Hepatitis A

A hepatitis A vírus okozza a legkönnyebben gyógyuló, akut (gyors lefolyású) fertőzést. A vírus a gyomor- és bélrendszerből a széklettel jut a környezetbe, majd onnan szennyezett étel, ital, víz vagy kéz közvetítésével a szájon keresztül újból fertőz. A fertőzés tehát könnyen elkapható, de odafigyeléssel meg is előzhető.

A betegség kezdetben fáradtsággal és levertséggel, rossz közérzettel, hányingerrel, hányással, étvágytalansággal járhat. Megváltozhat a szagok és ízek érzékelése, és a beteg fogyást, ízületi fájdalmat, a jobb bordaív alatti (vagyis a máj helyének megfelelő) fájdalmat, kiütéseket vagy hőemelkedést tapasztalhat. A hepatitis A tüneteként sötétbarnává válhat a vizelet és kivilágosodhat a széklet, valamint hasmenés, székrekedés is előfordul. A fertőzés egyik látványos tünete lehet a sárgaság, vagyis a bőr és a szemfehérje sárgává válása. Sárgaság nem alakul ki mindenkinél, és fiataloknál általában pár hét alatt elmúlik.

A hepatitis A fertőzésnek általában nincs súlyos szövődménye és a beteg pihenés mellett teljesen felépül. A májgyulladásból való felépülés alatt a betegnek tilos alkoholt fogyasztania.

A fertőzés elkerülésében segít az alapos kézmosás, az élelmiszerek megtisztítása, tiszta ivóvíz fogyasztása.

Hepatitis B

A hepatitis B súlyos májgyulladást okozhat. A vírus vér és testnedvek útján terjed - a vérnek akár egy cseppje is elég vírust tartalmaz ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon. Szoros együttélés (pl. családok) szintén nem zárja ki a fertőzés átadását, mert ilyenkor óhatatlanul csökken a higiéniés figyelem.

A fertőzés néha tünetmentes marad vagy csak enyhe fejfájással, fáradékonysággal, hőemelkedéssel jár.

Másoknál akut májgyulladás alakul ki, aminek kezdeti tünetei a láz, fejfájás, étvágytalanság, hányás, hasmenés, bőrviszketés, csalánkiütések, ízületi fájdalom, a széklet világosabbá és a vizelet sötétté válása. A hepatitis B jellemzően sárgasággal is jár. Az akut májgyulladás 3-6 hét alatt elmúlik pihenés és speciális diéta mellett. Ritka esetekben májelégtelenség léphet fel és ilyenkor csak májátültetéssel lehet megmenteni a beteg életét.

A krónikus (lassú lefolyású) májgyulladás hónapokig is eltarthat, és májzsugorodást okozhat. A betegség következményeképp évekkel később májrák is kialakulhat. A betegség kezelésére vírusellenes szereket alkalmaznak.

Kialakulhat tartós, élethosszig tartó vírushordozás, amikor a kórokozók a májsejteket szépen, lassan egymás után tönkretesheteik, s ez évek, évtizedek múlva szintén májrákot okozhat.

Mivel a hepatitis B vérrel és testnedvekkel terjed, ezért gyakori az intravénás kábítószer-használók körében. A fertőzött vér a fecskendőben marad és a következő tűhasználót megfertőzi. Ezért fontos, hogy kábítószeresek tiszta tűhöz jussanak.

Szexuális partnerek szintén könnyen átadhatják egymásnak a vírust, mert az a nyálkahártya legapróbb sérülésein keresztül is be tud jutni a szervezetbe. A fertőzést monogám párkapcsolattal és óvszerhasználattal lehet elkerülni. A vírus anyatejen keresztül is fertőz.

A hepatitis B vírus fertőzhet rosszul fertőtlenített tetováló tű, piercingek felhelyezéséhez és akupunktúrához használt tűk közvetítésével is, ezért fontos hogy gondosan válaszd meg a helyet ahol testékszert csináltatsz, és ahova akupunktúrás terápiára mész. Sőt, az olyan mindennapi tárgy, mint a fogkefe is közvetítheti a fertőzést, a fogmosáskor a szájban keletkező apró sérülések miatt. Fogkefét közösen használni ezért még legjobb barátok között sem ajánlott.

A hepatitis B elleni védőoltást Magyarországon 13-14 éves korban kapják meg az iskolások.

Hepatitis C

A hepatitis C vírus ellen sajnos nem létezik védőoltás. Ugyancsak vérrel és testnedvekkel terjed, és az elővigyázatossági lépések hasonlóak a hepatitis B-nél leírtakhoz.

A hepatitis C ritkább esetben akut májgyulladást okoz, ami hányással, fejfájással, levertséggel, étvágytalansággal, és a végtagok fájdalmával jár. A másik két hepatitis vírussal ellentétben a bőr, szemfehérje, vizelet és a széklet nem színeződik el. Az akut májgyógyulásból a betegek általában komoly szövődmény nélkül, teljesen felépülnek.

Gyakoribb azonban a vírus okozta krónikus májgyulladás, ami sokszor szinte észrevétlenül zajlik és csak fáradtság és meg-megjelenő hasi fájdalom, bőrviszketés, ízületi fájdalmak utalnak rá. Emiatt sokszor későn ismerik fel a megbetegedést, pedig azt korai stádiumaiban könnyebb gyógyítani. A kezelés általában vírusellenes gyógyszerekkel történik, de májelégtelenség esetén májátültetésre lehet szükség.

(M.N., Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit)