A PCOS egy mozaikszó, jelentése policisztás ovárium (petefészek) szindróma, vagy ahogyan szerzői névvel jelölik: Stein-Leventhal szindróma. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, valójában igen összetett, több szervet érintő betegségről van szó.

Az elnevezés azért csalóka, mert az összetett betegségnek csak egyetlen tünetére, a petefészek elváltozására utal, de fontos tudni, hogy e mellett számos egyéb panasz jelentkezhet a PCOS-ban szenvedő nőknél.

Bár a betegség nevét a petefészek elváltozásáról kapta, alapvetően egy hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző a férfi nemi hormonnak, az úgynevezett androgénnek a túlsúlya. Ez a hormon normál esetben is jelen van a női szervezetben, de túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO-szindrómás nőkben.

PCO-szindróma korai tünetei

1. Rendszertelen vagy hiányzó menzesz
2. Rendszertelen vagy hiányzó peteérés
3. Sok kis ciszta a petefészekben
4. Aknés, pattanásos bőr
5. Emelkedett inzulinszint a vérben, inzulinrezisztencia vagy látens diabétesz
6. Terméketlenség
7. Megnövekedett szőrzet az arcon és a testen (hirsutizmus)
8. Hajhullás, esetleg kopaszosodás
9. Súlyproblémák, elhízás

A jellemző panaszok egyike a fokozott szőrnövekedés, mely nem csak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. De szintén a túl sok férfi nemi hormonnak köszönhetően gyakran erősen pattanásos bőr és túlsúly jellemzi az érintett nőket.

Az "esztétikai" problémákon túl egyéb tünetek is jelentkeznek. A PCO-szindrómás nők jellemzően vérzészavarral küszködnek. Menstruációjuk a normálisnál sokkal ritkább, vagy egyáltalán nincs. A legtöbb nő emiatt keresi fel orvosát, és az alapos kivizsgálás során derül fény a betegségre.

Hosszabb távon problémát okozhat a meddőség is. A szindróma nevét adó petefészek elváltozás ugyanis úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik. Ez a kéreg megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést. Ez által lehetetlenné válik a megtermékenyülés.
A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékot tartalmazó ciszták, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes ún. policisztás ultrahang képet adja.

Változatos tünetek

A betegség rendkívül változatosan zajlik. A számos lehetséges tünet közül nem mindenkinél alakul ki mindegyik. A menstruáció rendszertelensége, vagy teljes hiánya, az elhízás, az aknés bőr, a szőrösödés és a cisztás, esetleg megnagyobbodott petefészkek jelentik a PCOS klasszikus tüneteit, de emellett számos anyagcsere eltérés illetve kóros laborlelet is színesítheti a képet.

Ezek közé tartozik a lipid szintek emelkedése, illetve a szénhidrát anyagcsere kisiklása. Mivel a test szövetei érzéketlenek az inzulinra, ezért azt a szervezet egyre nagyobb mennyiségben termeli, ez pedig kezelés nélkül cukorbetegség kialakulásához vezethet. Mindemellett az egymást követő ovuláció mentes ciklusok miatt az ösztrogén szint is folyamatosan magas, ami hosszú távon hajlamosít a méh- illetve az emlőrák kialakulására.

Hogyan derül ki, hogy PCO-szindrómám van?

Egyes irodalmak szerint a fogamzóképes korú nők körében ez a leggyakrabban előforduló endokrin betegség. A nők e csoportjának egytizedét - óvatosabb becslések szerint 7-8 százalékát - érintheti.
Bár a férfi hormonok okozta külső "jelek" (túlsúly, szőrösödés, zsíros, pattanásos bőr) alapján is felmerülhetne a PCOS gyanúja, inkább az a jellemző, hogy vérzészavarral, esetleg fogamzási nehézséggel keresi meg a nő az orvosát.

A panaszok alapos kikérdezése, a vérvizsgálat, valamint hasi illetve hüvelyi ultrahang rendszerint elvezet a diagnózisig. A hormonszintekben (pl. LH- vagy luteinizáló hormon, férfi nemi hormon, stb.) általában nincsenek nagyon durva eltérések a normálishoz viszonyítva, sőt, ha valamelyik szintje jelenősen emelkedett, az a PCOS ellen szól.

Fontos tudni azt is, hogy bár az inzulinrezisztencia fennáll, kezdetben a vércukor szint nem feltétlenül tér el a normálistól, de az inzulin szint már emelkedett lehet. Ezért fontos, hogy a rutinszerű vércukormérésen túl az inzulin szintet is kontrollálja a vizsgáló orvos.

A pontos diagnózishoz szükség van az ún. terheléses vércukormérésre, amikor is egy pohár cukros víz megivása után meghatározott időközönként vesznek vért a betegtől.

Milyen kezelési lehetőségek vannak jelenleg?

A PCO-szindrómát ma még sajnos gyógyítani nem lehet, de megfelelő készítményekkel minden tünete megszüntethető, csökkenthető. A gyógyszeres kezelés célja egyrészt az inzulin rezisztencia kezelése, másrészt a férfihormonok hatásának kompenzálása, illetve a peteérés, tüszőrepedés elősegítése.

A PCO-szindrómás nők hajlamosabbak a magasvérnyomásra és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedésekre is.
Az inzulinrezisztencia kezelésére elsődlegesen a cukorbetegek terápiájában is használt metformin hatóanyagú készítményeket ajánlják. Ez a gyógyszer általában pár hónap vagy fél év után kezdi kifejteni hatását. Jelentkezik az első spontán vérzés, szépül a bőr és megindul a fogyás.

Vannak azonban olyanok, akiknél a metformin szedése nem hozza meg a várt hatást, azaz nincsen ciklusuk fél év után sem, nem jön létre a terhesség. Esetükben további módszerek jönnek szóba. Ők kipróbálhatnak újabb generációs inzulinrezisztencia elleni gyógyszereket, pl. a glitazonokat is.

Azok a hölgyek, akik nem kívánnak teherbe esni, csökkenthetik tüneteiket bizonyos szájon át szedhető fogamzásgátlókkal is. A fogamzásgátló egyrészt csökkenti a méhnyálkahártya-ráknak (endometrium karcinóma) a magas ösztrogénszint miatti fokozott kockázatát, másrészt segít a férfihormonok szintjének csökkentésében is. A ciklus mesterségesen előidézhető ún. progeszteron származékokkal is, melyek szedése mellett rendszeres megvonásos vérzés jelentkezik.

Akik viszont teherbe kívánnak esni, azoknak a klomifen hatóanyagú készítményt javasolja az orvos. Ez nem hormon, hanem az agyalapi mirigy serkentésével aktivizálja a petefészket.

Hátránya, hogy szedése alatt fokozott a veszélye egy nagyobb ciszta kialakulásának, szedését ezért ultrahangos megfigyeléssel kell követni. Ha a klomifen nem hatékony, egyéb olyan készítmények is kipróbálhatók, amelyek közvetlenül vagy közvetve a petefészket stimulálják.

A gyógyszeres terápia mellett egyre nagyobb teret kap az életmód változtatás is, mellyel a cél az, hogy a beteg megszabaduljon súlyfeleslegétől.

Számos vizsgálat szerint ugyanis a PCO-szindrómában szenvedő nők egyharmadában a fogyás önmagában is képes a hormon egyensúly visszaállítására, így a peteérés, tüszőrepedés normalizálására, és segíthet az inzulinrezisztencia felszámolásában is.

(Webbeteg)