Amikor fiatalabb voltál és először kezdtél el beszélni, talán selypítettél, dadogtál vagy problémád volt a szavak kiejtésével. Talán azt mondták, hogy ez aranyos, és hogy ne aggódj, hisz úgyis kinövöd. De már a kamasz éveidben jársz, és ha még mindig beszédproblémáid vannak, akkor valószínűleg egyáltalán nem vagy oda érte.

Nem vagy ezzel egyedül. Több mint 3 millió amerikai dadog. Ez az egyik alapvető probléma, amely hatással van a tiszta beszédre.

Néhány gyakori beszédprobléma

A dadogás igencsak megzavarja a folyékony beszédet. A dadogó ember talán a szó elejét ismétli meg (mint például: ta-ta-ta-takaró), vagy egyetlen hangot hosszú ideig ejt ki (mint például: szééééék). Néhány embernek, aki dadogással küzd, gondot okoz a hangok egymás utáni kiejtése. A dadogás egy komplex dolog, amely a beszéd többi részét is befolyásolhatja.

Az artikulációval kapcsolatos rendellenesség nagyon sok hibát fed le, amelyet az ember el tud követni beszéd közben. Az „r” betű helyett „l” betű használata, hangok kihagyása, vagy éppen hangok hozzáadása egy szóhoz. A selypítést is ide soroljuk, amely az „s”, az „sz” és a „z” betűt érinti.

A hadarás egy másik probléma, amely nehezíti a másik ember beszédének megértését. Mint a dadogás, a hadarás is a beszéd folyékonyságát nehezíti. A különbség az, hogy a dadogás egy beszédrendellenesség, míg a hadarás nyelvi rendellenesség.

A dadogó embereknek azzal van problémája, hogy kimondják, amit akarnak; akik hadarnak, viszont a gondolataikat szervezetlenül, zavarosan fejezik ki. Tehát, ha valaki hadar, néha megállhat a mondandójában, teljesen váratlanul. A dadogó beszéd ritmusa döcögősnek hathat, és a beszélő ennek nincs is tudatában. Az apraxia egy orális rendellenesség. Az embereknek, akik ezzel a problémával küzdenek, nehézséget okoz az izmaik mozgatása és a beszélőszervek használata.

Mi okozza a beszédproblémákat?

A normális beszéd nem tűnik megerőltetőnek, de ez valójában egy elképesztően komplex folyamat, amely precízen időzített, és kontrolálja az idegeket, izmokat is.

Amikor beszélünk, nagyon sok izmot kell koordinálnunk, mint a gége, amely tartalmazza a hangszalagokat; a fogakat, az ajkakat, a nyelvet, a szájat; és a légzőszerveket.

A képesség, hogy megértsük a nyelvet és hogy beszéljük, az agyból ered. Tehát, ha egy embernek megsérült az agya egy baleset során, vagy stroke-tól, vagy születési rendellenességtől, akkor lehetnek beszédproblémái. Néhány embernek, akiknek beszédproblémái vannak - főleg az artikulációval kapcsolatban -, lehetnek hallási problémái is. Még az enyhe halláskárosodás is befolyásolja, hogy az ember hogyan eleveníti fel a hangokat. Különböző születési rendellenességek, mint a farkastorok, befolyásolhatják a beszédkészséget.

A farkastorkú embereknek van egy lyuk a szájpadlásukon (amely a levegő mozgását okozza a száj és az orrjáratok között), és más problémákat is hordoz az ajkakkal, fogakkal, és az állkapoccsal. Néhány beszédprobléma, mint a dadogás, egy egész családra jellemző lehet. De néhány esetben kideríthetetlen, hogy mi okozza ezt a rendellenességet.

Hogyan lehet kezelni a beszédproblémákat?

A jó hír az, hogy kezeléssel bármely életkorban lehet segíteni az embereken, hogy kinőjék a beszédproblémájukat. Hogyha ilyesmi miatt aggódsz, fontos, hogy tudasd a szüleiddel és az orvosoddal. Hogyha a vizsgálatok nem fednek fel semmilyen problémát, akkor az orvosod javasolni fog egy találkozót egy logopédussal.

A logopédus feladata, hogy megfigyelje, hogy hogyan beszélsz, és rájöjjön, hogy esetlegesen milyen beszédproblémád van. Például, hogyha dadogsz, a pedagógus megvizsgálja majd, hogy mikor, miért teszed azt.

A logopédus megfigyeli a kliens beszédét, néha felveszi lemezre, néha pedig csak beszélgetés közben hallgatja. Néhány klinika, amely a beszéd folyékonyságával kapcsolatos rendellenességekre szakosodott, számítógépes elemzéssel dolgozik. Egyre több és több információt gyűjtenek a páciens beszédéről, és a logopédus kifejlesztheti a kezelés tervét, amely megfelel az egyéni szükségleteinek. A terv a páciens korától, és a betegség típusától is függ. Hogyha beszédproblémával kezelnek, akkor a kezelésed része lehet, hogy meglátogass egy beszédterapeutát.

Az, hogy milyen gyakran kell ezt a specialistát meglátogatnod, nagyon változó – eleinte valószínűleg gyakran, aztán a kezelések egyre csökkennek az idő előre haladtával. A legtöbb kezelési terv tartalmaz légzéstechnikákat, relaxációs gyakorlatokat, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy ellazuljanak az izmaid beszéd közben, és testtartást javító tornát. Valószínűleg minden nap meg kell csinálnod ezeket a feladatokat, akár magadtól is a minél sikeresebb és gyorsabb gyógyulás érdekében.

A beszédproblémák kezelése

Az emberek, akik beszéd rendellenességtől szenvednek, tisztában vannak vele, hogy ez elég frusztráló lehet. Akik dadognak, például gyakran panaszkodnak arról, hogy mások mindig be akarják fejezni a mondataikat.

Sokan érzik úgy, hogy az emberek hülyének nézik őket, főleg, amikor a hallgató olyanokat mond, hogy „Lassíts” vagy „Vegyél levegőt!”. (A dadogó emberek épp olyan intelligensek, mint azok, akik nem dadognak.)

A dadogó emberek szerint hallgatóik gyakran kerülik a szemkontaktust, és nem hallgatják végig mondanivalójukat türelemmel. Hogyha beszédproblémád van, nem gond, ha tudatod másokkal, hogy hogyan kellene hozzáállniuk.

Néhány ember azért keresi fel a beszédterapeutát, hogy tanácsot kérjenek és megtalálják a probléma forrását. A beszédterapeutád talán segíthetne, hogy könnyebben megértesd magad társaiddal, és biztosan van egy csoport olyan embereknek, akik hasonló problémákkal küzdenek, mint te.

Ha beszédproblémád van, a kontroll elérése a beszéded felett talán életre szóló feladat. De az igazság az, hogy az, ahogyan beszélsz, csak egy egészen pici része annak, aki vagy. Ne érezd magad rosszul, hogy hallatnod kell a hangodat!

(KamaszPanasz – R.P.)