Kevés olyan kellemetlen dolog létezik a világon, ami tönkre tehet egy tökéletesnek indult utazást, mint valamelyik kiránduló betegsége. Csoportos utazásnál akár egy ember megbetegedése is rányomhatja elemi bélyegét az utastársak hangulatára, és a jókedv, a kellemes kiruccanás máris odalesz.

Több olyan kórállapot is ismert, amelyek elsősorban a távoli tájakra utazókra jelentenek leselkedő veszélyt. Ezen kórok gyakran az adott élőhely különleges, az otthonitól eltérő kórokozók által kiváltott megbetegedések.

Kiemelten fontos a tájegységekre jellemző adottságok közül az ottani kultúrába ágyazott étkezési szokások eltérése. Míg hazánk fiai és lányai a magyar konyha áldásos nevelő hatásait élvezik, ahogy távolodunk kis országunktól, egyre inkább előtérbe kerülnek a számunkra különlegesnek számító alapanyagok és konyhatechnikai eljárások. Más lesz a fűszerezés, eltérő íz- és állagjavító módszerek jelennek meg, illetve a távoli tájak élelmiszerflórája is megváltozik.

Ezért tapasztalható, hogy messzire utazva szinte törvényszerű az emésztési problémák megjelenése még akkor is, ha utazás előtt és közben folyamatosan próbálunk rá felkészülni. A jelenség külön betegség névvel fut. Utazók hasmenésének nevezzük. Szakirodalmi adatok szerint a hasmenés az utazókat érintő leggyakoribb tünet, ezért volt indokolt, hogy a jelenséget saját elnevezéssel illessék.

Az utazók hasmenése kiemelt gyakorisággal fordul elő azon európaiak körében, akik Afrikába, a Közel- és Távol-Keletre, Ázsia messzi tájaira vagy Dél- Amerika tengeren túli vidékeire látogatnak.

Kiváltó okok, tünetek

A kiváltó tényező valamilyen kórokozó. A lényeg nem annyira a mikroba típusán van, hanem a kiváltott tünetekre helyeződik a hangsúly. Utazók hasmenését okozhatják baktériumok, vírusok és egysejtű kórokozók is. A kiváltó fertőző ágens típusa régiónként változik, ám az okozott tünetek megegyeznek.

A tünetek igen kellemetlenek az utazó számára, hiszen éppen attól fosztják meg, ami miatt a távoli tájakra látogatott. A gyakori hasmenések megnehezítik a szabad mozgást, és a hosszabb-rövidebb kirándulásokat teljesen meghiúsíthatják. Ehhez egyéb olyan járulékos tünetek társulnak, amelyek a beteg komfortérzetét jelentősen csökkentik, nem beszélve az esetlegesen kialakuló, a nagyfokú folyadékvesztés következtében létrejövő szövődményekről. Jellemző tünetek a gyakori, híg székletürítésen kívül: hasfájás, hasi görcsök, puffadás, hányinger, hányás. A láz jelenléte nem általános, de gyakran előfordulhat.

A betegség egészséges felnőtteknél rendszerint néhány nap alatt magától gyógyul. Más alapbetegségek talaján a kór súlyossá válhat, különösen erős hasmenés esetén.

A hasmenés, hányás élettani kockázata abban rejlik, hogy a szervezet rengeteg folyadékot veszíthet. Ennek nem megfelelő pótlása komoly rendellenességeket okozhat a szervezetben. A gyermekek és idősek különösen veszélyeztetettek.

Kezelés

A kezelés három támadásponton avatkozik bele a kórfolyamatba.

Mivel az esetek többségében baktériumfertőzés áll a háttérben, az antibiotikumkezelés lerövidítheti a tünetek fennállásának idejét, illetve azok súlyosságát enyhítheti. Egyébként egészséges, jó fizikai állapotban lévő felnőttek antibiotikum kúrája nem szükségszerű, hiszen a tüneteket nem védi ki, ugyanakkor a gyógyszer mellékhatásai esélyt kapnak az érvényesülésre. Kisgyermekeknél, időseknél vagy komolyabb alapbetegségben szenvedőknél viszont indokolt lehet a kezelés.

A bélperisztaltika gátlására kifejlesztett gyógyszerek kizárólag akkor jöhetnek számításba, ha a hasmenés enyhe és más tünetek nem kísérik. Ellenkező esetben ezen szerek szedése nem hogy nem használ, de egyenesen veszélyes a betegre.

Nagyon fontos a víz- és elektrolit utánpótlás. A hányás és hasmenés legnagyobb veszélye a szervezet só- vízháztartásának felborulása. Ennek megelőzésére sok folyadék fogyasztása javasolt. Legcélszerűbb speciális, külön hasmenés esetére készített, gyógyszertárban beszerezhető sópótló por (orális rehidráló folyadék készítésére szolgáló por) feloldása vízben, majd az így nyert ital fogyasztása. A folyadékpótlás gyakori kortyolgatással, egyszerre kis mennyiségeket fogyasztva a leghatásosabb.

Megelőzés

A legjobb amit tehetünk, ha a fertőzés megelőzésére koncentrálunk. Preventív céllal kizárólag súlyos immunrendszeri megbetegedésben szenvedők szedjenek antibiotikumot.

A megelőzés általános szempontjai a megfelelő higiéniás szabályok betartását és a körültekintő étkezéseket érintik. Ne fogyasszunk nyers zöldséget, gyümölcsöt, és gyaníthatóan nem megfelelően hőkezelt ételkészítményeket (pl. majonézt). Ne igyunk forralatlan csapvizet, illetve ne kérjünk jégkockát italunkba. A tejből készült ételekkel legyünk bizalmatlanok, ez alól sajnos a tejjel készült fagylalt sem kivétel.

Utazás előtt mindenképpen szerezzünk be orális rehidráló folyadékhoz szükséges port és biztos ami biztos vigyünk magunkkal emésztőszervi fertőzések kezelésére szolgáló antibiotikumot. (Ám annak alkalmazását kellő kritikával és kizárólag az orvosunkkal itthon történt pontos megbeszélésen elhangzottak mérlegelésével kezdjük el.)

Ha a panaszok hazaérkezés után is fennállnak, minél előbb orvoshoz kell fordulni, aki széklettenyésztés és vérvizsgálat után célzott antibiotikum kúrát fog javasolni az azonosított kórokozót legjobb hatásfokkal elpusztító készítményt ajánlva.

(KamaszPanasz)