Vannak nagyon furcsán - és sokszor félelmetesen - viselkedő emberek, akikre a “pszichopata, szociopata, antiszociális” kifejezéseket használjuk anélkül, hogy ismernénk a szavak konkrét jelentését. Most annak járunk utána, hogy kiket lehet joggal felcímkézni ezekkel a szavakkal.
Mi a pszichopátia?
Antiszociális személyiségzavarban szenvedők – így nevezi a pszichológia “hivatalosan” a pszichopatának vagy szociopatának nevezett személyeket. Ők azok, akik rendszeresen megsértik mások jogait, nem riadnak vissza a bűncselekmények elkövetésétől sem.
A pszichopaták nem elmebetegek, hiszen nem vesztik el a valósággal a kapcsolatukat, nem jelentkezik hallucináció, és intenzív személyes gyötrődés sem. A pszichopátia az egész személyiséget érinti, minden szintre kiterjedő, érzelmi szempontból csökkent működést jelent. Az ilyen személy képtelen mások érzéseit átélni, nem rendelkezik cseppnyi empátiával sem. Legbelül rendkívüli kontrollt gyakorol, irányítja mind önmagát, mind a környezetét.
Milyen okokra vezethető vissza ez a személyiségzavar?
A kutatások szerint a kialakulásában jelentős szerepe van a biológiai tényezőknek, a szülő-gyermek kapcsolatnak és az antiszociális viselkedésre bátorító gondolkodási stílusnak, a korai, súlyos érzelmi traumáknak. A probléma az érintett egyén egész életét végigkíséri - hol enyhébb, hol erősebb periódusok váltakoznak. A személyiségzavar a férfiaknál háromszor gyakrabban fordul elő, mint a nőknél, többüknél megfigyelhetők alkohol-, illetve drogproblémák is.
Miről ismerhető fel, ha valaki pszichopata?
A pszichopata személyeknek:
- csekély a felelősség érzetük, az erkölcsi érzékük, a lelkiismeretük,
- képtelenek törődni másokkal, nincsenek empátiás készségeik,
- nem rendelkeznek olyan normálisnak mondható érzelmi reakciókkal, mint a szégyen, a bűntudat, a félelem, a megbánás
- viselkedésüket kizárólag a saját szükségleteik irányítják, a sajátjukon kívül semmilyen más kívánság nem létezik - énközpontúak
- impulzívan viselkednek, nehezen tűrik a frusztrációt
- hamisak, felszínesek, megbízhatatlanok, felelőtlenek
- jellemző rájuk a túlzott önértékelés, magukat olyan felsőbbrendű lényeknek tekintik, akiknek joguk van öntörvényű módon élni
- nem tudnak máshoz kötődni
- sokszor nagyon karizmatikusan viselkednek, rendkívül intelligensek és manipulatívak, így a környezetüket könnyen befolyásolhatják
- folyamatosan hazudoznak, akit tudnak, becsapnak
- általában felelőtlenül bánnak a pénzzel - sok tartozást felhalmoznak
- gyakran ingerlékenyek, néha agresszívek - emiatt sokszor provokálnak verekedést
- vakmerőség és egocentrikus viselkedés jellemzi őket, még a saját gyermekeik testi épségével sem törődnek
Milyen életkorban jelenhetnek meg ezek a jellemvonások?
A tapasztalatok szerint a pszichopata vonások megjelenését különböző külső negatív tényezők elősegíthetik és/vagy felerősíthetik: ilyen a munkanélküliség, a családi konfliktusok, a munkahelyi problémák, az alkohol- és droghasználat. A diagnózis felállításához az érintetteknek minimum 18 évesnek vagy annál idősebbnek kell lennie. Ennek ellenére az antiszociális viselkedésminták gyakran már 15 éves kor körül megjelenhetnek - erre utal a szökés, az iskolakerülés, a kiprovokált verekedések, rongálás, lopás, károkozás, gyújtogatás, fizikai kegyetlenség, erőszak. A társadalomba való beilleszkedés súlyos zavara talán a „nem szeret, nem szorong, nem tanul” negatív jellemzőkkel írható le a legjobban.
Hogyan kezelhető az antiszociális személyiségzavar?
A pszichopatáknak nincs betegségtudatuk, ezért önszántukból soha nem keresnek pszichiátert, pszichológust, esetleg csak olyan esetekben kerülnek szakember közelébe, amikor megsértik a törvényt az antiszociális viselkedésükkel. Ilyenkor is a család vagy rendőrség viszi el őket pszichiátriai kivizsgálásra. Ha a betegség fennállása bebizonyosodik, akkor a kezelés gyógyszerekkel - hosszú időn át szedett pszichotróp szerekkel történik.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom: