Az alvási apnoe egy légzési rendellenesség, amely során az éjszaka folyamán ismételten leáll a légzés, a felső légutak részleges vagy teljes elzáródása (vagy összeomlása) következhet be, amely jellemzően a nyelv tövét és a szájpadlást érinti. Mit tehetsz ellene?

Az alvási apnoe általában pár másodpercig tart, és éjszakánként több száz alkalommal fordulhat elő. Az alvási apnoéban szenvedők hangos horkolást, rövid légzési szüneteket és időszakos zihálást tapasztalhatnak. Az apnoe-események során a vér oxigénszintje csökken, a pulzusszám fokozódik, és az alvás megzavarodik, ahogy az érintett személy felébred, hogy újra rendesen lélegezzen.

Az alvási apnoe jelentős hatással lehet az alvás minőségére, a nappali funkcióra és az általános egészségi állapotra.

Az alvási apnoe tünetei

A rendellenességre jellemző légzési szüneteken kívül az alvási apnoénak számos egyéb gyakori tünete is van. Ezek a tünetek a következők lehetnek:

• Hangos, krónikus horkolás.
• Fulladás vagy zihálás alvás közben.
• Légzési szünetek alvás közben.
• Gyakori vizelési inger (nocturia).
• Fogcsikorgatás vagy összeszorítás (bruxizmus).
• Ébredéskor kiszáradt torok vagy száj.
• Éjszakai szívdobogás vagy szapora szívverés.
• Éjjeli izzadás.
• Éjszakai gyomorégés.
• Gyakori éjszakai ébredés és álmatlanság.
• Túlzott nappali álmosság.
• Reggeli fejfájás.
• Rövid távú memória vagy tanulási problémák.
• Ingerlékenység.
• Rossz koncentráció vagy figyelemzavar.
• Hangulatváltozások, beleértve a depressziót.

Nem kell minden tünetnek jelen lennie az állapot kialakulásához, és az alvási apnoéban szenvedő tinik különböző panaszokat tapasztalhatnak, például növekedési problémát, figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességet és nyugtalan alvást.

Okok

Az obstruktív alvási apnoe kialakulása több okra is visszavezethető, többek között:

• Túlsúly vagy elhízás.
• Rendellenes felső légúti anatómia (beleértve a szeptum eltérését).
• Gyógyszerek, drogok vagy alkohol használata.
• Háton alvás.
• Dohányzás.

Az alvási apnoe valójában viszonylag gyakori. Ha az alvási apnoét óránként ötnél több apnoés eseményként határozzák meg, akkor a férfiak 22%-a és a nők 17%-a szenved alvási apnoéban.

Diagnózis

Az alvási apnoe diagnózisa gyakran a gondos anamnézistől és egy képzett, okleveles alvásgyógyászati ​​orvos által végzett fizikális vizsgálattól függ. Általánosságban elmondható, hogy az alvási apnoe diagnosztizálásához csak otthoni alvási apnoe-teszt, vagy egy vizsgálóközpontban végzett diagnosztikai poliszomnogram szükséges. A további vizsgálatokat szabványos diagnosztikai tesztek segítségével hajtják végre, amelyek potenciálisan a következőket tartalmazzák:

• Poliszomnográfia.
• Otthoni alvási apnoe teszt.
• Többszörös alvási késleltetési teszt (MSLT).
• Az ébrenléti teszt (MWT).
• Éjszakai oximetria.
• Epworth Álmosság Skála.
• Alvásnapló.

Kezelés

Az alvási apnoe kezelésének többféle típusa létezik – gyakran különböző kezelések (vagy kezelések kombinációja) kipróbálása szükséges ahhoz, hogy megtalálják, mi működik. Néhány gyakori kezelés a következőket tartalmazza:

Folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP). A legtöbb kezelést kérő személy átesik ezen a folyamaton, amely CPAP-maszk kiválasztását igényli. A maszk nyomás alatti levegő áramlását biztosítja, hogy megnyissa a légutakat alvás közben.

Kétszintű pozitív légúti nyomás (BiPAP). A CPAP-hoz hasonlóan néha BiPAP-ot is használnak. A különbség itt az, hogy kétféle nyomás alatti levegőt biztosítanak a maszkon keresztül (az egyik levegőt belégzéskor, a másikat kilégzéskor).

Állpánt. Segíthetnek megakadályozni a szájon keresztül történő légzést. A CPAP-ok mellett néha állszíjat is használnak.

Azok számára, akik nem tolerálják a CPAP-ot, van néhány alternatív kezelés. Ezek magukban foglalhatják a szájüregi eszközöket, a pozícióterápiát vagy a műtéteket.

Egyes esetekben, amikor a túlzott nappali álmosság a kezelés ellenére is fennáll, bizonyos gyógyszeres stimulánsokra lehet szükség az álmosság kezelésére. Egyeseknél segíthet a koffein vagy akár a tervezett alvás.

Komplikációk

Súlyos – akár halálos – következményei is lehetnek a kezeletlen alvási apnoének. Ezek a következők:

• Stroke vagy átmeneti ischaemiás rohamok.
• Szívkoszorúér-betegség.
• Szívelégtelenség.
• Szabálytalan szívverés.
• Szívroham.
• Magas vérnyomás.
• Gyomorégés és reflux.
• Cukorbetegség.
• Erektilis diszfunkció.
• Koncentrációs és memóriazavarok (demencia).
• Depresszió.
• Hirtelen halál.

A kamaszok alvási apnoéjának külön következményei vannak, amelyek magukban foglalhatják a hiperaktivitást, a lelassult növekedést és az intelligencia csökkenését.

Mindazonáltal kulcsfontosságú, hogy beszélj háziorvosoddal a légzési szünettel járó lehetséges kockázatokról. Az alvási apnoe fáradtságot vagy depressziót okozhat – legrosszabb esetben azonban az alvási apnoe kockázata végzetes lehet. Ha alvási apnoét tapasztalsz, beszélj orvosoddal a számodra megfelelő kezelési lehetőségekről.

(KamaszPanasz - verywellhealth.com)