Megfázás asztmásan
Ha asztmás vagy, akkor a megfázás nagyban súlyosbíthatja a tüneteket. Fontos, hogy megértsük az asztma és a megfázás tüneteit, és tudjuk, melyik gyógyszert kell használni, amikor előjönnek rajtad az asztmás rohamok. A következő tippek és információk segíthetnek neked megbirkózni az asztma kellemetlen tüneteivel.
Asztmás lehetek? - Az orvos válaszol
18 éves fiú vagyok, krónikus allergiám van. 1 éve rendszeresen sportolok és egy-egy hosszabb futás után sípol a tüdőm, kivörösödik az arcom és nehezen lélegzek, fáj és szédülök. Ezek később lassan szűnnek. Lehet, hogy asztmás vagyok? - Válogatás az Orvos válaszol rovat cikkeiből.
Az asztma fellángolása: előzd meg a rohamot!
Ha asztmás vagy, akkor bizonyára ismerős számodra az asztma fellángolása, amikor a tüneteid felerősödnek. Mit tehetsz, hogy megelőzd? Cikkünkben összegyűjtöttük a teendőket.
Mit kérdezz az orvostól, ha allergiás vagy asztmás vagy?
Időnként előfordulhat velünk, hogy bizonyos helyzetekben, például az orvossal való konzultáció alkalmával „lefagyunk”, és nem jut eszünkbe semmi épkézláb mondat. Ilyenkor a legjobb, ha elejét vesszük a problémának, és még otthon felkészülünk az orvossal való találkozóra.
Öt kérdés a szénanátháról
Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.
Asztma fiatal korban
Asztma bármely életkorban kialakulhat, előfordulása egyre gyakoribb. Felmérések szerint hazánkban megközelítőleg minden 15. gyermek érintett a betegség tüneteitől. Összeállításunkban dr. Farkas Márta gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével azokat a kérdéseket gyűjtöttük össze, melyeket javasolt a kezelőorvossal célirányosan egyeztetni annak érdekében, hogy a terápia igazán hatékony legyen.
Asztma és influenza II.
Az influenza elleni oltások nem tartalmaznak élő vírusokat és nem okoznak influenzát.
Gyerekkori asztma
Vajon ha gyermekkorban találkozik a szervezetünk bizonyos kórokozókkal, az segíthet megelőzni az asztmát?
Megfázás, influenza és asztma
Az egyszerű megfázásos, náthás megbetegedések miatt kerül a legtöbb asztmás kórházba. Először jön a nátha, majd az egyre intenzívebb köhögés, majd az asztmarohamok jelentkezhetnek, és a szervezetben mindenhol gyulladások alakulhatnak ki.
Asztma: a koraszületés növeli a kockázatot
A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés.
A dohányzás és az asztma is okozhat tüdőbetegséget
A dohányzás mellett az elhanyagolt asztma, az örökletes enzimhiány és a foglalkozási ártalom következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.
Sózzunk bátran!
A napi étkezések során rendszeresen, túlzott mennyiségben fogyasztva károsíthatja egészségünket. Belélegezve viszont a náthás, allergiás panaszok kiváló ellenszere lehet. Hogyan használjuk a sót a légúti betegségek kezelésében?
Légszomj, fulladás? Lehet, hogy asztmád van!
Az asztma kezelésének általános alapelvein túl van néhány különleges, gyermekkorban jelentkező sajátosság, mellyel nem csak a kezelőorvosnak, de a szülőnek és neked is tisztában kell lenned.
Utazás és asztma
Jó szórakozás utazgatni egy addig ismeretlen helyen, de ha asztmás vagy, nem biztos, hogy örömteli lesz az út. Mert egy idegen helyen sosem tudhatod, mikor tör rád a roham.
Az antibiotikumok asztmát okozhatnak
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.