Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.

Asztma bármely életkorban kialakulhat, előfordulása egyre gyakoribb. Felmérések szerint hazánkban megközelítőleg minden 15. gyermek érintett a betegség tüneteitől. Összeállításunkban dr. Farkas Márta gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével azokat a kérdéseket gyűjtöttük össze, melyeket javasolt a kezelőorvossal célirányosan egyeztetni annak érdekében, hogy a terápia igazán hatékony legyen.

Az influenza elleni oltások nem tartalmaznak élő vírusokat és nem okoznak influenzát.

Az egyszerű megfázásos, náthás megbetegedések miatt kerül a legtöbb asztmás kórházba. Először jön a nátha, majd az egyre intenzívebb köhögés, majd az asztmarohamok jelentkezhetnek, és a szervezetben mindenhol gyulladások alakulhatnak ki.

A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés.

A dohányzás mellett az elhanyagolt asztma, az örökletes enzimhiány és a foglalkozási ártalom következtében is kialakulhat az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, a COPD.

A napi étkezések során rendszeresen, túlzott mennyiségben fogyasztva károsíthatja egészségünket. Belélegezve viszont a náthás, allergiás panaszok kiváló ellenszere lehet. Hogyan használjuk a sót a légúti betegségek kezelésében?

Az asztma kezelésének általános alapelvein túl van néhány különleges, gyermekkorban jelentkező sajátosság, mellyel nem csak a kezelőorvosnak, de a szülőnek és neked is tisztában kell lenned.

Jó szórakozás utazgatni egy addig ismeretlen helyen, de ha asztmás vagy, nem biztos, hogy örömteli lesz az út. Mert egy idegen helyen sosem tudhatod, mikor tör rád a roham.

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Az asztma, a hörgők krónikus gyulladásával járó betegség. A betegség tüneteiként jelentkező légszomj, mellkasi szorító érzés, köhögés és zihálás a roham jelentkezésekor felerősödnek. Asztmás roham allergének, vagy más ingerek hatására jelentkezhet, melyek további gyulladást okoznak a légutakban, szűkítve azokat, ezzel megakadályozva a hörgőcskékben rekedt levegő kibocsátását. Ma van az Asztma Világnapja.

Ha asztmás vagy, a dohányzás különösen kockázatos, mivel rendkívül káros a tüdődre. Ha valaki cigizik, akkor gyakran köhög, zihál és fullad. Ennek oka, hogy a dohányzás irritálja a légutakat, duzzadttá, váladékossá teszi őket. Hasonló tüneteket okoz, mint az asztmás roham.

A passzív dohányzás több káros hatása ismert, a Chest folyóiratban közölt vizsgálat a gyermekkori asztma kezelésében betöltött negatív szerepére hívja fel a figyelmet.

Megfázás, vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Az élet számos területén okozhat problémákat az asztma, ilyen például az alvás, a sport és a szénanátha. Mikor és milyen panaszokat tapasztalhatunk asztma esetén?

Az asztmát kiváltó faktorok számának csökkentése az egyik legfontosabb lépés a rohamok megelőzéséhez, amit csak tenni lehet a gyerek érdekében.

Egyes allergiák asztmát okoznak? Vajon tényleg igaz ez az állítás? A válasz erre a kérdésre nem egyértelmű. Ugyanis azok az emberek, akik allergiások egyes dolgokra, sokkal könnyebben lehetnek asztmások.

Némely gyerek esetében az asztma fokozatosan javul, majd elmúlik a serdülőkor vagy fiatal felnőttkor elérésével. Míg másoknál a tünetek eltűnnek, majd néhány év elteltével egyszer csak visszatérnek. Azonban sok asztmás gyerek soha sem növi ki a betegséget.

2010. május 4-e az Asztma Világnapja, amely az idei évben az asztmakontrollra helyezi a hangsúlyt.

Egy új tanulmány bebizonyította azt, hogy ha a gyerekek nagyon magas stressznek vannak kitéve, az nagyon könnyen asztmává fordulhat. A kialakulás esélyét tovább növelik az olyan rizikófaktorok, mint például a dohányzó vagy alkoholista szülők.