A DNS befolyásolhatja az emberek koffeinfogyasztását. Egy friss tanulmány szerint a DNS valószínűsíthetően befolyásolja, hogy egyesek mennyi koffeintartalmú ételt és italt fogyasztanak különböző forrásokból (kávé, tea, kóla és csokoládé).

A Harvard és más magas színvonalú kutatóintézetek tudósai megállapították, hogy a koffein metabolizmusáért és fogyasztási szokásáért két genetikai variáció tehető felelőssé. Bizonyos emberek a két gén megfelelő, specifikus variációja esetén nagyobb eséllyel fogyasztanak koffeint, valamint rendszerint többet és gyakrabban, mint mások - ismertette az eredményeket az egyik kutató.

Kávé és gének

Az említett gének közül az egyiket CYP1A2-ként, a másikat AHR-ként azonosították, az előbbiről már tudták, hogy szerepet játszik a koffein anyagcseréjében, míg az utóbbi felelős a CYP1A2 gén működésének szabályozásáért.

Minden emberben megtalálható ugyan a 2 gén, de a tanulmány során, melyben több mint 47.000 középkorú amerikai (európaiak leszármazottai) vett részt, arra a megállapításra jutottak, hogy a legmagasabb koffeinfogyasztási rátával (adott génvariációval) rendelkezők 40mg-mal több koffeint vittek be a szervezetükbe, mint a legalacsonyabb koffeinbevitelért felelős génvariációval rendelkezők. Ez a mennyiség megfelel 1/3 csésze rendes kávénak vagy egy palack kólának.

Az egyik kutató szerint a saját apja is valószínűsíthetően a magas koffeinfogyasztásért felelős génvariánst hordozza, mivel napi 10 csésze kávét iszik meg. Nem az élvezet fokozásáért iszik annyit, hanem a szükséges szintet tartja fenn, hogy elkerülje az elvonási tüneteket, ha nem iszik meg egy csészényit sem, akkor fejfájással ébred az éjszaka közepén. Ez azt sugallja, hogy olyan genetikai profilja van, ami a gyors koffein lebontásért felelős, nyilatkozta az orvos.

Kávéfogyasztás

A kutatók szerint következtetéseiknek alapja öt átfogó kutatás eredményei (1984-2001 között), melyek az átlagos koffeinfogyasztást vizsgálták egyes élelmiszerek kapcsán (kávé, tea, kóla, csokoládé).

A kísérletben résztvevők közül 80%-os volt a koffeint kávé formájában fogyasztók aránya, ez hasonló adat a felnőtt koffeinfogyasztók arányához az USA-ban.

Eredményeik szerint azoknál, akik a magas koffeinfogyasztásért felelős genotípussal rendelkeznek, eltérő mértékben bontja szervezetük a koffeint, ellentétben az alacsonyabb koffeinfogyasztást okozó génvariánssal rendelkezőknél. Ezért eltérő igény van az egyes embereknél a szükséges koffeinadag iránt a kedvező hatás kiváltásához. Ez a genetikai eltérés a magyarázata annak, hogy miért reagál az egyes emberek szervezete más és más módon a koffeinre.

A koffeint gyakran gyógyításra is felhasználták, például jól kezelhető vele néhány rendellenesség (hangulat, alvás, energiaszint, mentális és fizikai teljesítőképesség).

A koffeintartalmú termékeket, különösen a kávét sokszor hozták összefüggésbe különféle egészségügyi problémával.

Az egyik orvos szerint a kávé által a szívre és érrendszerre gyakorolt hatás vizsgálata során igazi kihívással szembesülnének, ha a tesztalanyok szervezete eltérően reagálna a koffeinre.

Az is kiderülhet, hogy több „koffein-gén” felfedezése várat még magára

A tanulmány egyik résztvevője szerint ez a genetikai tudás felhasználható további, előremutató koffeinnel kapcsolatos kutatáshoz, és segíthet felderíteni a potenciális genotípusokat (génen belüli alcsoport) a lakosság koffeinre érzékeny rétegei körében. Több, összetettebb kutatás szükséges ahhoz, hogy az egyes variánsokat és működésüket pontosan megismerhessék, valamint várható újabb „koffein-gének” felfedezése.

Először világít rá tanulmány, hogy sok más egyéb mellett, például a kávéfogyasztási szokások is örökletesek, genetikai alapokon nyugszanak.

(N. L.)