Először is: nézzük, mik a teendők a helyszín megközelítése előtt. A legelső és legfontosabb dolog mindig a helyszín gyors felmérése, a saját és mások biztonságáról való meggyőződés. Amíg nem vagyunk benne biztosak, hogy a helyszín biztonságos, addig ne menjünk oda a sérülthöz, ne közelítsük meg a helyszínt és másokat se engedjünk oda!

A helyszín biztosítása közúton

Hívjuk fel a jelenlévők figyelmét a lehetséges veszélyekre és próbáljuk meg kideríteni, mi történt. Közúti baleseteknél általában fenn áll az újabb baleset lehetősége, hiszen az esetek többségében a baleset mellett a forgalom nem áll le. Mielőtt elsősegélynyújtásba kezdünk, gondoskodjunk magunk és a helyszín láthatóságáról. Kapcsoljuk be a vészvillogót, vegyünk fel láthatósági mellényt és helyezzük ki az elakadásjelző háromszöget (olyan távolságba, hogy az autósok időben meg tudjanak állni).

A balesetben résztvevő jármű(vek) gyújtását próbáljuk meg óvatosan lekapcsolni és a kéziféküket behúzni. A forgalom elterelése nem az elsősegélynyújtó feladata, de amennyiben szükségesnek találjuk, megállíthatjuk az autót úgy, hogy a többi autós azt megkerülve automatikusan messzebbről elkerülje a helyszínt. Ilyenkor mindig óvatosan hagyjuk el a járművet! Keressünk veszélyforrást! Amennyiben üzemanyag szivárgást észlelünk, kerüljünk minden tűzveszélyt, ne dohányozzunk és mások figyelmét is hívjuk fel erre!

Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy nem tudunk gondoskodni a megfelelő helyszínbiztosításról (pl. ha veszélyes anyagot szállító járműből kiborul, kiszivárog a szállítmány, vagy egy autó lángokban áll), ilyenkor hívjunk műszaki segítséget (katasztrófavédelem), de mi ne menjünk túl közel a helyszínhez.

Ha nem tudjuk elhárítani a veszélyt, de a saját biztonságunkról meggyőződtünk, próbáljuk meg eltávolítani a sérültet a veszélyforrástól! Veszélyes anyag környezetbe jutása esetén – saját magunk veszélybe sodrása nélkül – próbáljuk meg leolvasni a szállító autón található narancssárga táblára írt számot és ezt közölni a mentőkkel (104 vagy 112) vagy tűzoltókkal (105 vagy 112).

Helyszínbiztosítás otthon

Természetesen nem csak közúti balesetek léteznek, így a helyszínbiztosítás formája esetenként eltérő lehet. Általánosságban a legfontosabb, hogy saját magunk veszélyeztetése nélkül hárítsuk el a veszélyforrást. Például áramütés esetén, ha a sérült még az áramkör része, ne érjünk hozzá, hanem először kapcsoljuk le a főkapcsolót, vagy ha ez nem lehetséges, lökjük ki egy elektromosságot nem vezető eszközzel (pl.: farúd) az áramkörből. Hasonló a szabály az elektromos eszközökkel okozott baleseteknél. Ha valaki mondjuk fúróval átfúrta a tenyerét és úgy dobta el, hogy még be van kapcsolva, először húzzuk ki, vagy kapcsoljuk le az áramot.

Gyakori háztartási baleset az égés. Ilyenkor szüntessük meg a hőártalom forrását és vegyük elejét az esetleg kialakuló tűznek. Vegyszer okozta marásnál semmiképp ne próbáljuk meg semlegesíteni a kiömlött anyagot, (hacsak nem vagyunk kémikusok), még vízzel sem, mert a különböző anyagok reakciói további károkat okozhatnak. Ehelyett próbáljuk meg száraz ronggyal (lehetőleg saválló kesztyűben) feltörölni a vegyszert. Vizes helyeken (fürdőszoba, uszoda) nagy az esély a megcsúszásra, elesésre.

Ha ez megtörténik, a segélynyújtó vigyázzon saját épségére, nehogy ő is hasonlóan járjon! Amennyiben nehezen elhárítható a veszélyforrás (pl.: kutyaharapás, kígyómarás), minél előbb próbáljuk meg a sérülttel együtt elhagyni a helyszínt és lehetőleg vonuljunk zárt helyre. Lakástűz esetén haladéktalanul hagyjuk el a zárt teret, lehetőleg úgy mozogva, hogy minél közelebb legyünk a padlóhoz, mert ott alacsonyabb a hőmérséklet és a füst koncentrációja.

Fertőzések elkerülése

A biztonsághoz a fentieken kívül hozzátartozik a fertőzések megelőzése is. Minden esetben kerüljük a sérült testnedveivel való érintkezést! Lehetőség szerint – bármi is legyen a baj – a sérülthöz mindig csak gumikesztyűben nyúljunk, mert nem láthatjuk előre, hogy hol találunk nyílt sebet. Gumikesztyű hiányában szükség esetén használhatunk nejlonzacskót is. Tovább csökken a fertőzés esélye, ha a sérülttel való érintkezés előtt és után alaposan, kézfertőtlenítővel kezet mosunk. Fertőzést azonban nem csak elkapni, de „adni” is tudunk!

(Szerzőink: Koszorú Kamilla, Marsi Zoltán oktatás- és egészségfejlesztési szakértő)