Az észlelés - a gondolkodás cselekménye vagy folyamata - lehetővé teszi számukra, hogy képesek legyünk temérdek mennyiségű információ gyors feldolgozására. Például, amikor csak nyitva tartod a szemed, az agyadat egyfolytában ingerek bombázzák. Lehet, hogy akaratlagosan egyfolytában egy bizonyos dolgon gondolkodsz, de az agyad eközben tudatalatti gondolatok ezreit dolgozza fel.

Sajnálatos módon, észlelésünk nem tökéletes, és léteznek bizonyos, ítélőképességünket érintő hibák, amelyeket hajlamosak vagyunk elkövetni, és amik a pszichológia területén kognitív torzítások néven ismertek. Bárkivel megtörténnek, kortól, nemtől, műveltségtől, intelligenciától vagy más szempontoktól függetlenül. Néhány közülük jól ismert, néhány pedig nem, de mindegyikük érdekes.

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian úgy találjátok majd, hogy egy veletek is megtörtént (én magam többre is hajlamos vagyok) és mostantól kezdve majd felismeritek, amikor eltévelyedtek.

A szerencsejátékos tévedése

A szerencsejátékos tévedése az arra való hajlandóság, hogy azt gondoljuk, a jövőben bekövetkező dolgok valószínűségét a múlt eseményei megváltoztatják, pedig ez nincsen így. Bizonyos valószínűségek, mint hogy fejet kapsz, ha feldobsz egy (valódi) érmét, mindig ugyanaz. Annak a valószínűsége, hogy fej lesz, 50 %, nem számít, ha a legutóbbi tíz feldobásból mindegyik írás lett.

Azt hinni, hogy a valószínűség megváltozott, egy gyakori torzítás, különösen a szerencsejátékokban. Például, rulettezem. A legutóbbi négy körben feketében állt meg a golyó, most pirosnak kell lennie, igaz? Tévedés! Annak a valószínűsége, hogy piros lesz, továbbra is 47,37 % (18 piros hely osztva a 38 összes hellyel) Ez egyértelműnek hangozhat, de ez a fajta torzítás sok szerencsejátékost fosztott meg pénzétől abban a hitben, hogy az esélyek megváltoztak.

Reakcióképesség

A reakcióképesség az emberek azon hajlama, hogy másképp cselekedjenek, vagy más színben tűnjenek fel, amikor tudják, hogy figyelik őket. Az 1920-as években egy amerikai cég azt vizsgálta, hogy miképpen befolyásolták a dolgozók munkájának hatékonyságát a munkahelyi fényviszonyok. Az eredmény hihetetlennek tűnt: a fény erejének növelése szárnyakat adott! Ám a kutatómunka végeztével a munkakedv lecsökkent a szokásos szintekre. A pozitív változás tehát azért történt, mert a dolgozókat figyelték, nem pedig azért, mert a fény erőssége megváltozott.

Ez a reakcióképesség egy fajtáját mutatta be; amikor az egyének tudják, hogy nézik őket, késztetést éreznek, hogy megváltoztassák a viselkedésüket, általánosságban azért, hogy jobb színben tüntessék fel magukat. A reakcióképesség egy komoly probléma a kutatásban, amit vak kísérletekkel kell ellenőrizni (a vak ebben az esetben azt jelenti, hogy a kutatómunkában részt vevő egyének előtt szándékosan visszatartanak információkat, hogy ne befolyásolják általuk az eredményeket).

Pareidolia

A pareidolia az az érzet, amikor a véletlenszerűen megjelenő ingereket, pl. képeket és hangokat tisztán kivehetőnek érzékeled. Ilyen, amikor különféle alakokat vélsz felfedezni a felhők között, egy zöldséges-húsos táskán Batman jelet vélsz felfedezni vagy rejtélyes hangokat hallasz, miközben tárcsázol a telefonodon – ezek mind a pareidolia gyakori példái. A közös elem az, hogy az inger semleges, nincsen szándékos jelentése, az csupán a szemlélő képzeletében létezik.

Érdekes tény: az ún. Rorschach-tesztet azért alkották meg, hogy a pareidolia segítségével az emberek lelkiállapotába bepillanthassanak. A tesztben résztvevőknek látszólag teljesen értelmezhetetlen tintapacákat mutatnak, majd megkérik őket, hogy írják le, mit látnak, mit juttat eszükbe a kép. A válaszokat ezután kielemzik, hogy felderítsék az alanyok rejtett gondolatait.

Önbeteljesítő jóslatok

Szokták mondani, hogy a gondolatnak ereje van. Nos, erre jó példa az önbeteljesítő jóslat, ami olyan jövendölés, amely valóra váltja önmagát. Például: amikor azt gondolod, gyengén fogsz szerepelni az iskolában, ezért e gondolat hátására máris csökkented az erőfeszítést, amit a számonkérésekbe és a tanulásba fektetsz - persze ötudatlanul -, így végül valóban rosszul teljesítesz, épp ahogy gondoltad.

Érdekes tény: Gondoltad volna, hogy a gazdasági megszorítások is önbeteljesítő jóslatok? Mivel a megszorítás a hazai össztermék (GDP) csökkenésének két negyede, nem tudhatod, hogy megszorítások vannak, amíg minimum hat hónapot nem éltél már benne. Sajnos a GDP csökkenésének első jeleinél a média már lehetséges megszorításról tudósít, az emberek kétségbe esnek, és események láncát hozzák létre, amely végül recessziót okoz.

Holdudvar-hatás

A holdudvar-hatás olyan hajlam, amikor is a többiek valamely személy pozitív vagy negatív jellemvonását kiterjesztik személyiségének más területeire is. Például, az alkalmazottam, Bill, az elmúlt három napban elkésett a munkából, amit persze észreveszem és arra a következtetésre jutok, hogy Bill hanyag és nem törődik a munkájával.

Pedig sok lehetséges oka lehet annak, hogy Bill elkésett – talán lerobbant az autója, a gyermekére vigyázó személy nem érkezett meg vagy rosszak voltak az időjárási viszonyok. A probléma az, hogy egy negatív szempont miatt, aminek alakulását lehet, hogy Bill nem is képes befolyásolni, azt feltételezem róla, hogy rossz dolgozó.

Érdekes tény: észrevetted már valaha, hogy egy vonzó külsejű személyről az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy más kívánatos tulajdonságokkal is rendelkezik? (pl. boldogság, siker és intelligencia) Ez önbeteljesítő jóslattá válik, amikor a fizikailag vonzónak tartott emberek csupán a megjelenésük miatt kitüntetett bánásmódban részesülnek, mint amilyen a jobb munkalehetőségek és magasabb fizetés.

Csordaszellem

A csordaszellem az, amikor az emberek hajlamosak a többség véleményét magukénak vallani és az általuk produkált viselkedést átvenni, azért, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat és elkerüljék az összetűzéseket. Leggyakoribb formája nem más, mint a csoport befolyása az egyénre. A csordaszellem megmagyarázza, hogy a különféle hóbortok miért is válnak olyan népszerűvé. Ruhák, autók, hobbik, stílusirányzatok – elterjedésükhöz emberek egy csoportja szükséges.

Meddő ellenállás (reaktancia)

A reaktancia az a vágy, hogy az ellenkezőjét tedd, mint amit valaki akar tőled. Abból a belső szükségből ered, hogy a szabad választási jogod korlátozására irányuló kísérletet visszaszorítsd. Ez gyakori lázadó tizenéveseknél, de minden szabadsággal és/vagy választással kapcsolatban észlelt, fenyegetésre válaszul adott, hatalommal szembeni ellenállási kísérlet reaktanciának minősül. Az egyénnek lehetséges, hogy nem lenne szükséges egy bizonyos viselkedést követni, azonban a tény, hogy nem teheti, arra ösztönzi, hogy meg akarja tenni.

Érdekes tény: a fordított pszichológia annak megkísérlése, hogy a reaktancia segítségével hatást gyakoroljanak az emberekre. Mondd valakinek, hogy tegye az ellenkezőjét annak, amit igaziból szeretnél és fellázad, majd végül azt teszi, amit te akartál!

Makacs elköteleződés

Az irracionális elköteleződés azon emberi hajlam, amikor valaki a korábbi sikertelen törekvései mellett folytatólagosan kitart. Minden döntést számba véve, amit az emberek meghoznak, elkerülhetetlen, hogy néhány közülük sikertelen legyen. Természetesen, ezekben az esetekben az az ésszerű, hogy megváltoztatod a döntést, mégis, olykor az egyének arra éreznek kényszert, hogy ragaszkodjanak a döntéseikhez.

Például, az életed felében összespórolt összeget egy üzlet beindításába fekteted. Hat hónap elteltével kétségtelenné válik, hogy az üzlet sikertelen lesz. Az ésszerű cselekedet az lenne ebben az estben, hogy véget vess a károknak és kiszállj az üzletből. Mégis, az életed alatt megtakarított és befektetett pénzed miatt elkötelezettnek érzed magad és még több pénzt fektetsz be a tervekbe, remélve, hogy a további összeg megfordítja majd az üzlet alakulását.

Placebo hatás

A placebo hatás nem más, mint amikor egy semleges anyag, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak, eléri a kívánt hatást. Különösen ismert ez a gyógykezeléseknél - a placebo hatást észlelték, amikor cukor tablettákat adtak valódi betegségben szenvedőknek, akik fejlődésről számoltak be. A placebok még mindig tudományos rejtélyeknek minősülnek.

Elméletbe foglalták, hogy a placebok elvárt hatást gyakorolnak. Az egyének azt várják, hogy a gyógyszerek meggyógyítják bajaikat, így gyógyultnak érzik magukat. Mindemellett ez nem magyarázza meg, hogy a hatástalan tabletták hogyan csökkentik a tüneteket.

Érdekes tény: A placebo fogalmát akkor használjuk, ha a végeredmény kedvező élményt vált ki, annak ellenére, hogy az valójában negatív vagy ártó hatású.

Ő.B (listverse)