Az emberek azt mondják, hogy a számítógépek, amióta csak léteznek, egyre ostobábbá tesznek minket. Aztán jött az internet, életre hívva a Google-t, így minden remény a jövőbeli intelligens élettel kapcsolatban begyűrűzött a virtuális világba.

2008-ban az amerikai The Atlantic című magazin címlapsztorija a következő volt: „Vajon a Google elbutít minket?” A cikk mérföldkőnek számított. Kiindulási pontot szolgáltatott a jövőbeli kutatások számára, így az elkövetkezendő évek során a tudósok és újságírók egyformán választ akartak adni a kérdésre kísérletek és tanulmányok segítségével.

A Science magazinban nemrég publikált tanulmány a legújabb eredményeket kínálja, és átfutva rajta arra utal, hogy igen, a Google hátráltatja bennünk az információk felidézésének képességét. A Betsy Sparrow által vezetett tanulmány úgy találta, hogy a Google a memória bizonyos fajtáira azonban pozitív hatással van, mint az információk helyreállítására. Ezekkel a következtetésekkel azonban még nincs vége a történetnek. Ahogyan a tudósok is hangsúlyozták a web születése óta, az internethasználat hatásai a megismerésre igen összetettek.

A keresőprogramok átveszik a memóriánk szerepét

A Science szerint nem feltétlenül veszítjük el az emlékezés képességét. Inkább az internet alkalmazkodik az emberhez. Az Ars Technica szépen összegzi az eredményeket: „ Az emberek kevesebbszer idéznek fel konkrét dolgokat, helyette inkább arra emlékeznek vissza, hol találhatják meg az elfeledett információt.” Ez hasonló a 2008-as New York Times-ban olvasható beszámolóhoz: olvasás a neten, kontra olvasás nyomtatásban. Guinevere F. Eden, a Georgetown-i egyetemről ezt nyilatkozta a Times-nak: „ Az emberi agy alakítható és alkalmazkodik a környezetéhez. Akármekkora is a nyomás rajtunk, a siker érdekében az agyunk úgyis alkalmazkodni fog. A kérdés tehát az, hogy van-e ennek valami előnyös hatása?”

A memória bizonyos fajtái javulnak

Amikor az agyunk átirányítja az információk felidézését, az emlékezés képességének különböző fajtái fejlődnek. Íme egy példa: Ha valaki azt kérdezi tőled, hogy hány ország zászlója áll egyetlen színből, akkor te konkrétan a zászlókra gondolsz? Vagy egyből arra, hogy hogyan tudhatnád meg a választ? Ha aktív Google-használó vagy, valószínűleg már a kulcsszavakon gondolkodsz. Minél többed csinálod ezt, annál könnyebben találod meg azt, amit keresel. Az agyunk rendkívül összetett szerkezet. Ha egy szellemi feladatot újra és újra megismételsz, az be fog idegződni, vagyis bizonyos neurális áramkörök megerősödnek, míg mások eljelentéktelenednek.

Az információáradat rontja a memóriát

Jóllehet ez nyilvánvalónak tűnik, de a tudósok sokat tanulmányozzák, hogy pontosan mi is történik amikor elárasztanak bennünket és elterelik a figyelmünket különböző zavaró tényezők a neten. Egy 2011-es tanulmány a figyelemmel és memóriával kapcsolatban összehasonlította, hogy a 60-80 évesek és a 20-30 évesek milyen jól tudják felidézni emlékeiket egy ilyesfajta figyelemelterelés után. A tudósok úgy találták, hogy a rövid távú memória az információáradat hatására idővel romlik és az internet csak rosszabbítja a helyzetet. „Ez a probléma egyre csak növekszik, társadalmi vonatkozásban is, mivel az információáradat drámai ütemben növekszik, egyre több lehetőség tárul fel az elektronikus médián belül” - nyilatkozta Dr. Adam Gassaley az amerikai neurológus.

Ha viszont nem használsz Google-t, tájékozatlan maradsz

2008-ban egy, a Los Angeles-i egyetemen készült tanulmány megvizsgálta, hogy a memória mellett a megismerésre milyen hatással van az internethasználat. A tanulmány vezetője, Dr. Small két csoportra osztotta az 55-76 éves kísérleti alanyokat, tapasztalt és tapasztalatlan netezőkre, aztán MRI-gépekkel figyelte az alanyok agyműködését olvasás és böngészés közben. A tapasztalt internethasználóknál erős agyi aktivitást észlelt, fejlettebb döntéshozói képességgel és összetett érvelőképességekkel. A tapasztalatlan csoport tagjai egyszerűen csak elmaradtak emögött.

A képeken láthatjátok is a különbséget: a bal nem Google-használó, a jobb pedig igen.

Ha más szemszögből vizsgáljuk a kérdést, akkor tulajdonképpen mondhatjuk, hogy idejétmúlt. Hieronimo Squarciafico, egy XV. századi vietnami szerkesztő és kritikus egyszer ezt nyilatkozta a nyomtatott irodalomról: „A könyvek rengetege lustává teszi az embereket.” Ez talán igaz, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy ostobábbak lettünk.

(M. Á., theatlanticwire.com)