Brit tudósok azt állítják, hogy kapcsolat lehet a Facebook-barátok száma és az agy szürkeállománya, vagyis az adott felhasználó „eszessége” között.

A Londoni Egyetem munkatársai azt is megjegyezték, hogy ha egy adott felhasználónak minél Facebook barátja van, annál népszerűbb a valóságban is.

Azonban itt fömerül egy kérdés. Arról van-e szó, hogy akik eleve több szürkeállománnyal rendelkeznek, szociálisan is fejlettebbek, vagy arról, hogy az agyban bekövetkező változások a közösségi oldal intenzív használatának tudhatóak be?

Az egyik szakértő szerint az eddigi adatokból nem mondható meg, hogy a több barát egyben agyi fejlődést is hoz-e magával, hiszen az is előfordulhat, hogy valaki ismeretleneket jelölget, s ezért látszik népszerűnek az online profilja.

Közösségi háló

A Facebooknak több mint 750 millió felhasználója van világszerte. Az oldal alapfunkciója, hogy az emberek barátkozzanak, a már meglévő ismerősökkel pedig a nap 24 órájában tudják tartani a kapcsolatot. Az ilyen kapcsolatrendszerek mérete, kiterjedése egyénenként igen eltérő tud lenni. Míg egyeseknek néhány, addig másoknak több száz, akár ezer „barátja” is lehet.

Amit eddig nem tisztáztak, és érdeklődésre adhat okot, hogy van-e összefüggés a netes barátok és a valós életben lévő barátok mennyisége között, és hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz.

Többnyire az az általános nézet alakult ki, hogy a netes barátok más csoportot alkotnak, mit a valós életben kialakított kapcsolatok, nem egyenértékű a két halmaz. Valamint a kapcsolataikat kialakító személyek is nagymértékben eltérőek a hozzáállásukat illetően, mert van, aki a netes barátokat gyűjti, míg mások inkább a valós életbe tartozókhoz ragaszkodnak, és rendszerint csak velük tartják a kapcsolatot akkor is, ha a netet használják kommunikációs csatornának.

Agyi vizsgálatok

A további kutatásokhoz 125 önkéntes diákot kértek fel MRI-vizsgálaton való részvételre (mind aktív Facebook-felhasználó). Az agyi felvételek mellé társították a vizsgált személy netes és valós barátainak mennyiségét. A vizsgált diákok átlagosan 300 ismerőssel rendelkeztek, derült ki az adatok gyűjtése során.

Szürkeállomány

A vizsgálatsorozat folyamán a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy szoros kapcsolat mutatható ki a vizsgált egyén netes barátainak mennyisége az az agyában lévő szürkeállomány bizonyos részeinek fejlettsége között.

Az egyik ilyen érintett agyi rész, az amygdala, ami az emlékek feldolgozásáért, valamint az érzelmi válaszreakciókért felelős terület. A megjelent tanulmányban részletezik a kutatók, hogy ez a terület különösen fejlett azokban az egyénekben, akiknek nagy és kiterjedt „baráti” kapcsolatrendszerük van, ez mind igaz a netes és a valós világban szerzett baráti kapcsolatokat fenntartókra egyaránt.

Három másik agyi terület fejlettsége is összefüggésbe hozható a közösségi média használatának mértékével, azonban ebben az esetben a valós barátok mértéke nem mutatott összefüggést az érintett terület méretével.

A kutatók érdekesnek és izgalmasnak tartják a felfedezést, a kérdés ugyanis a következő: vajon ezek a területek szerkezetileg változásokon mennek keresztül az idő folyamán? Mert akkor ez segítene megválaszolni azt a kérdést, hogy az internet tényleg megváltoztatja-e az agyunkat.

A kutatók elhatárolódtak attól, hogy ítéletet mondjanak a netezés, online közösség építés káros vagy hasznos mivolta felől. Csak annyit jegyeztek meg, hogy a kísérletben résztvevő diákok szellemileg és fizikailag is egészségesek voltak, tehát bármiféle ilyen irányú következtetés levonása nem lehetséges.

Valóság kontra virtuális világ

A kutatók vizsgálták még azt is, hogy van-e valamilyen összefüggés a valós és netes barátok mennyisége között.

Az önkénteseknek egy sor kérdésre kellet válaszolniuk, például hány embernek küldet születésnapi köszöntő sms-t, a címjegyzékükben hány név szerepel, mennyi barátjuk van a Facebookon és hasonlók. A kutatók arra jutottak a kapott válaszok alapján, hogy a netes és a valós baráti kapcsolatok mennyiségének alakulása szoros összefüggést mutat.

Az agyra gyakorolt hatások

A kutatók eredményei alátámasztják azt a feltevést, hogy a legtöbb felhasználó azért csatlakozik valamelyik közösségi oldalhoz, hogy a már meglévő baráti kapcsolataikat ápolja, megerősítse, és jellemzően nem azért, hogy újakat szerezzen, akik inkább csak olyan „virtuális barátok” lennének, magyarázta a szakember.

Ez a tanulmány jól szemlélteti azt, hogy egy jól megszervezett kutatómunka hogyan segíthet megérteni, megtapasztalni a dolgokat, választ adni olyan kérdésekre, mint például a most ismertetett is, hogy az agyunk milyen válaszreakciót ad a modern kor támasztotta követelményekre, az olyan kihívásokhoz hogyan alkalmazkodik, mint amilyen a közösségi háló kiépítése, fenntartása.

(KamaszPanasz - N. L., webmd.com)