Valószínűleg rengeteg különböző dolgot fogsz érezni mialatt fel kell dolgoznod azt a tényt, hogy valamelyik szülőd rákos. Hidd el, sok más hasonló cipőben járó tini is érzett már pont úgy, ahogyan te érzel most.
A leggyakoribb érzelmeket fogjuk most felsorolni neked – hidd el, ez teljesen normális reakció ilyen esetben. Gondolkozz el rajta, hogy kivel beszélgethetsz ezekről az érzésekről, érzelmekről!
Félelem
- A világom széthullik.
- Félek, hogy a szülőm meg fog halni.
- Félek, hogy valaki más is rákos lesz a családban.
- Félek, hogy valami történni fog otthon a rákos szülőmmel, és én nem fogom tudni, hogy mit kell tennem.
Teljesen normális, ha félsz, amikor az apukád vagy az anyukádról kiderül, hogy rákos. Egyes félelmeid még valóságosak is lehetnek, míg mások persze alapulhatnak olyan dolgokon, amelyek nem történnek meg. És egyes félelmek csökkenni fognak az idő múlásával.
Bűntudat
- Bűntudatom van, hogy én egészséges vagyok, míg a szülőm rákos.
- Bűntudatom van, amikor nevetek és jól érzem magamat.
Lehet, hogy bűntudatot érzel, amikor éppen jól szórakoznál. Pedig az, hogy jól érzed magadat, nem jelenti azt, hogy egy cseppnyivel is kevesebbet törődnél a beteg szülőddel. Sőt, apukádnak vagy anyukádnak valószínűleg sokat segítene, ha látná, hogy még mindig vannak olyan dolgok, amiket élvezel, és amikor jól érzed magad.
Düh, harag
- Dühös vagyok, amiért az anyukám/apukám beteg lett.
- Mérges vagyok az orvosokra.
- Mérges vagyok Istenre, amiért hagyta, hogy ez történjen.
- Mérges vagyok magamra, hogy úgy érzek, ahogyan.
A düh és a harag gyakran csak azok helyett az érzelmek helyett jelentkezik, amiket nehezebb kimutatni. Próbáld megakadályozni, hogy a düh vegye át az irányítást feletted.
Elutasítottság
- Úgy érzem, hogy kihagynak a dolgokból.
- Senki sem figyel rám.
- Senki sem mondja el nekem, hogy mi is történik éppen.
- A családom hozzám sem szól.
Amikor az egyik szülő rákos lesz, gyakori, hogy a család figyelme fókuszpontot vált. A család bizonyos tagjai pedig úgy fogják érezni, hogy kihagyják őket valamiből, elutasítják őket. Pedig a rákos szülőd csak arra szeretné fordítani az energiáját, hogy jobban legyen. Az egészséges szülőd pedig minden erejével a rákos szülőn szeretne segíteni. Ők nem akarnak elutasítani téged – csak egyszerre túl sok minden történik velük.
Magány
- Senki sem érti meg, hogy min megyek keresztül.
- A barátaim már nem jönnek át hozzám.
- A barátaim nem igazán tudják, hogy mit mondjanak nekem.
Arról is fogunk írni, hogy mit tehetsz annak érdekében, hogy elkerüld a kínos szituációkat a barátaiddal. Addig is tartsd észben, hogy ezek az érzelmek nem fognak örökké tartani.
Szégyen
- Gyakran szégyellek az utcán menni a beteg szülőmmel.
- Nem tudom, hogyan válaszoljak az emberek kérdéseire.
Rengeteg tini, aki szégyent érez, mondta azt, hogy idővel minden egyszerűbb lesz – és ez így is van.
Amit érzel, teljesen normális
Egyszerűen nem létezik „helyes” módja vagy változata annak, hogy hogyan kell érezned. És nem vagy egyedül – mint már említettük, rengeteg tini van a világon, aki ugyanúgy érez, mint te és ugyanezeken az érzelmeken megy/ment keresztül. A legtöbbjük azt mondja, hogy a rák megváltoztatta az életszemléletüket és sokkal erősebbé tette őket.
Hogyan küzdj meg az érzelmeiddel?
Nagyon sokan tartják kellemetlennek és kényelmetlennek az érzelmeik kimutatását és megosztását másokkal. Éppen ezért figyelmen kívül hagyják azokat, és csendben remélik, hogy majd elmúlnak. Mások boldognak akarnak mutatkozni, miközben nyilván nem azok. Azt hiszik, hogy ha jókedvet színlelnek, talán nem lesznek szomorúak vagy mérgesek. Ezek egy ideig segíthetnek, de hosszútávon sosem. Sőt, ha elrejted az érzelmeidet, akkor nem fogod megkapni azt a segítséget sem, amire egyébként szükséged lenne!
Próbáld meg ezeket a tippeket:
- Beszélj azokkal a családtagokkal és barátokkal, akiket közel érzel magadhoz! Tartozol ennyivel magadnak.
- Írd le az érzelmeidet a naplódba!
- Keress egy olyan csoportot, ahol hasonló helyzetben lévő tinikkel találkozhatsz! Támogassátok egymást!
Még ha most nem is, vagy csak nehezen hiszed, tudnod kell, hogy ez az időszak és tapasztalat erősebbé tehet.
Ismerősen hangzik?
Sok tini gondolja úgy, hogy azzal védik a szüleit, ha nem hagyja őket aggódni. Azt hiszik, hogy tökéletesnek kell lenniük és semmi bajt nem okozhatnak, mert valamelyik szülőjük beteg. Ha te is így érzel, emlékezz arra, hogy senki sem lehet állandóan tökéletes. Időre van szükséged, hogy kiereszd a gőzt, hogy szomorú legyél és ugyanúgy arra is, hogy boldog legyél. Próbáld meg elmondani a szüleidnek, hogyan érzel – még akkor is, ha neked kell elkezdeni a beszélgetést.
„Sokszor az segített a legtöbbet, ha addig futottam, amíg majdnem össze nem estem.” – Dávid, 16 éves
„Mindig azt mondogattam magamnak, hogy ez az egész csak azért van, hogy erősebb legyek, nem azért, hogy megtörjek.” – Lídia, 17 éves
„Miután apa rákos lett, a nővérem mindig talált valami kifogást, ami miatt nem akart otthon lenni. Egyik nap teljesen kiakadtam rá és elkezdtem vele kiabálni – ahelyett, hogy ő is mérges lett volna, elkezdett sírni. Elmondta, hogy nem bírja nézni, ahogyan apa szenved. Elmondtam, hogy én is ugyanígy érzek. Azóta többet beszélgetünk és támogatjuk egymást, és ez nagyon sokat jelent.” – Bence, 13 éves
(Gy.A., cancer.gov)