Természetes, hogy segíteni szeretnél gyászoló barátodnak, de sajnos ilyenkor nagyon nehéz bármit - különösen a megfelelő szavakat - mondani. A halál még ma is tabutéma, így ha beszélnünk kell róla, az szorongással és kellemetlen érzésekkel tölt el.

Ugyanakkor mindenképpen mondanunk kell valamit! Természetesen egyén- és helyzetfüggő, mi a legjobb, amit ilyenkor mondhatsz, de segíthetünk abban, hogy mit NE mondj.

1. „Tudom, hogy mit érzel.”

A tény az, hogy valószínűleg fogalmad sincs róla. Még ha el is veszítettél már valakit, a gyász mindenki esetében más mértékben és formában mutatkozik meg, így bármennyire is ismered őt, nem tudhatod, hogy a barátodat hogyan érinti a veszteség.

Helyette: „El sem tudom képzelni, hogy min mész most keresztül”

Előfordul, hogy amikor valaki gyászol, még ő maga sem tudja, hogy mit érez, ezért nagy az esély arra, hogy te sem tudod. Akárhogy is érez, a tudat, hogy mellette vagy, segíteni fog a barátodnak.

2. „Igazi harcos volt.”

Lehet, hogy dicsőíteni akarod, hogy milyen bátran harcolt az elhunyt a betegsége ellen, de ez az állítás megbukik, mivel nem harcolhatott elég jól, ha a betegség végül legyőzte.

Helyette: Beszélj arról, hogyan élt!

Kerüljük a „harcolni” és a „küzdeni” igét. Beszélj helyette inkább az elhunyt életéről, arról, hogyan sikerült együtt élnie a betegségével.

3. „Már egy jobb helyen van.”

Még ha hisz is a barátod a Mennyországban, ez a fajta beszélgetés nem fog segíteni rajta, nem enyhíti a veszteség okozta fájdalmát!

Helyette: „Sajnálom, a veszteséged.”

Kerüld el az olyanfajta beszélgetést, ami próbálja feledtetni a gyászolóval a veszteségét, vagy fel akarja vidítani, ahelyett, hogy elismerné a veszteséget, vagy az elhunyt érdemeit.

4. „Olyan erős vagy”

Ha valaki elveszíti egy közeli hozzátartozóját, lehet, hogy átmenetileg egyfajta gyermeki állapotba esik vissza, esetlennek, elveszettnek érzi magát, akinek segítségre van szüksége. Azonban ha azt hangsúlyozod, mennyire erős a barátod, akkor azzal megnehezíted számára, hogy kifejezze a valódi érzéseit.

Helyette: „Most nem kell bátornak lenned.”

Ha megadod a lehetőséget számára, hogy szomorú, elveszett, törődésre szoruló legyen, akkor ez a lehető legjobb, amit tehetsz érte. Ha hallja ezeket a szavakat, akkor rájön, hogy nem kell egyedül megbirkóznia a fájdalommal.

5. „Teljes életet élt.”

Ez a mondat gyors véget vet a társalgásnak. Még ha a 107 éves nagymamáját vesztette is el a barátod, a veszteség fájdalma mély seb benne.

Helyette: „Mit szerettél benne a legjobban?

Kevesebbet beszélj, és többet hallgass. Kérdezd meg, hogy akar-e róla beszélni, és ezzel esélyt adhatsz számára, hogy kiönthesse a lelkét, ha akarja.

6. „Csak hívj, ha szükséged van valamire.”

Bár ez kedves, mégis nehéz segítséget kérni, főleg egy gyászoló embernek. Nagy az esélye, hogy egyáltalán nem fog hívni, ha ezt mondod.

Helyette: „Délben jövök, és elviszlek ebédelni.”

Gondoskodj a barátodról, időnként keresd fel őt, és támogasd őt! Menjetek el vacsorázni, ajánld fel a segítséged, és hívd fel, hogy beszéljetek egy kicsit.

7. „Hogy van a családod?”

Bár ez jó kérdés, ha mindenképp megpróbálod elterelni a szót a veszteségéről, az úgy tűnhet, mintha lényegtelennek tartanád a barátod fájdalmát.

Helyette: „Hogy vagy?”

Ő a barátod, és az ő érzéseinek kellene a beszélgetésetek középpontjában állniuk.

8. „Együtt érzek. Mondtam már, hogy beázott a pince?”

A halált övező tabu miatti idegességnek köszönhetően az emberek képesek a legostobább kérdéseket is feltenni.

Helyette: Bármi mást a felsorolt lehetőségek közül!

(KamaszPanasz - Gy. Z. - forrás: healthyliving)