Mi jut eszünkbe, amikor először halljuk a szót: iszlám? Egy vallás, amiről keveset tudunk, amiről a média és tv-műsorok talán a következő szavakat ültetik el bennünk: ruhaneművel eltakart emberi arcok, a nők emberi jogainak semmibe vétele, talán háború, terrorizmus, robbantások, öngyilkos merényletek. De nézzük csak meg egy kicsit közelebbről a dolgot!

Mi az iszlám?

Maradva szilárdan a tényeknél: az iszlám egyistenhitű, kinyilatkoztatott vallás, hívői a muszlimok. Nem egyszerűen csak vallás, de a mindennapi életet, életmódot átható szabályrendszer is, mely a vallási eseményeken kívül kiterjed például az öltözködésre, viselkedési etikettre, családot érintő rutinokra (lásd: meghatározza a többnejűség feltételeit), összességében a társadalmi rendre és berendezkedésre is.

Bár az iszlám önmagában nem jelent nemzetiséget is egyben, mégis meghatározhatunk többségében iszlám országokat, így például: Malajzia, Afganisztán, Pakisztán, Egyiptom, Tunézia, Irak, Irán, Marokkó, Palesztina, Szíria, Törökország, Indonézia egyes szigetei – a nagyobbakat, médiából ismertebbeket említve.

Milyen kép él az iszlámról bennünk?

Más vallásokkal, kultúrákkal szemben intoleráns, agilis emberekként élnek a köztudatban, szélsőséges, sokszor fanatikus eszmékkel, akikhez könnyedén kapcsolódnak terrorcselekmények. Sajnos az iszlám is, hasonlóan több más nagyobb valláshoz, az évszázadok történelme alatt a nép irányításának eszközévé vált, a vezetői, uralkodói réteg a vallást a hatalomgyakorlás könnyűfegyvereként használja.

Egy vallás lehet szigorú és megengedőbb

Hogy milyen mértékben radikálisak, mennyire követnek szigorú vallási elveket, avagy már beengedtek valamennyit a nyugati liberalizmusból, az országról országra változik. Vannak népcsoportok, ahol muszlimok számára egyenesen bűntett az alkohol-fogyasztás, sőt, az alkohol árusítása is. Például Malajziában, ha ez mégis megtörténik, az elkövető az alábbi következményekre számíthat: 3 évig terjedő szabadságvesztés, kb. 340.000 forintnak megfelelő pénzbüntetés és 6 korbácsütés. (ld.1. kép). Ezekben az országokban a turistáknak is alkalmazkodniuk kell a helyi szokásokhoz, törvényekhez. Bár egy külföldit még nem korbácsolnak meg egy üveg sörért, de drog birtoklásáért vagy kábítószerrel való kereskedésért könnyen szorul a hurok, értsük ezt szó szerint! Bizonyítja mindezt a 2013. szeptemberében, Malajziában, kötél általi halálra ítél német üzletember esete is.

Emellett az öltözködés tekintetében is érdemes alkalmazkodnunk a helyiek szokásaihoz, különben kinéznek minket, avagy egyenesen törvényekben ütközhet a túlzottan ledér öltözet. A legtöbb arab országban elvárt a nők esetében a vállak és térd takarása, Iránban az utcán fejkendő használata is kötelező.

Bár szélsőségességük, agresszivitásuk vitatható, inkább kisebbségi csoportokat érint, a nők öltözködésének és társadalmi szerepének nyugati szokásoktól eltérő mássága elidegeníthetetlen jellegzetessége az iszlámnak. Hasonlóan az iszlám nemzetekről alkotott fanatikus képhez, itt is találkozhatunk szélsőséges példákkal, női elnyomással, családi erőszaknak áldozatul esett nőkkel (mint például a világszerte elhíresült kép egy tálib nőről, akit férje azért csonkított meg, mert saját férje kegyetlensége elől visszamenekült családjához) (kép 2).

Összességében azonban erre is igaz a fentebb tett megállapítás. Néhány szélsőséges példától eltekintve, bár helyzetük kétségkívül eltér a nyugati nők helyzetétől, nem élnek a szó szoros értelmében elnyomásban. A számunkra furcsa szokásokkal (pl. arc eltakarása, többnejűség engedélyezése) együtt nevelkedtek fel, ezt tartják természetesnek, saját döntésük eredményeként viselkednek és öltözködnek úgy, ahogy. Amikor egy muszlim nő más országba emigrál családjával, továbbra is örömmel viseli korábban megszokott ruházatát, haját és arcát eltakaró kendőt, amennyiben ezt az adott ország törvényei lehetővé teszik.

(Ujpál Zsófia, pszichológus)