Mindennapi életünket a kisebb szorongások, aggodalmak keresztül-kasul szövik. Ám van úgy, hogy elérkezik egy olyan pont, amikor a természetes aggodalom átcsap valami másba, valami sokkal komolyabba, amikor az túlzott és ésszerűtlen lesz. Milyen klinikai értelemben vett szorongásfajták léteznek?

A szorongásos zavar igen gyakori probléma, ráadásul sokan nem kapják meg a szakszerű segítséget. Kutatások alapján elmondható, hogy a felnőttkori szorongásos zavarok fele már gyermekkorban is jelentkezett, így nagyon fontos a mielőbbi pszichés ellátás.

Szeparációs szorongás

Egy átlagos gyermek fejlődése során egyre több félelemmel szembesül. Először még nem félünk az idegenektől, aztán 6-8 hónapos korban megjelenik az idegenfélelem. Ilyenkor a gyerekek már nem örülnek annyira, ha váratlan vendég áll be a házhoz és ölelgetni akarja őket. A sötétségtől való félelem is csak a későbbi években jelenik meg. Azonban ha a félelmek túlzóvá válnak, akkor segítségkérésre van szükség. Szeparációs szorongásról akkor beszélünk, ha a gyerekek irreálisan félnek attól, hogy el kell válniuk a szüleiktől egy kis időre, akár alvás kapcsán. Félnek az óvodában maradni, vagy iskolába menni. Rettegnek attól, hogy elfelejtkeznek róluk, vagy attól, hogy elrabolják őket.

Szociális szorongás

A szociális szorongásról vagy fóbiáról már többször esett szó a Kamasz Panasz hasábjain, mert igen gyakori probléma és különösen a kamasz lányokat érinti. Serdülőként amúgy is fontos számunkra, hogy mit gondolnak rólunk mások. Azonban egyeseknél a társas helyzetek igen erős szorongással párosulnak. Nagyon erős az attól való félelem, hogy valami olyat tesz az ember, ami kínos, zavaró vagy megalázó. Rettegés fogja el, ha úgy érzi, hogy mások szüntelenül őt figyelik, ezért hajlamos elkerülni ezeket a helyzeteket. Tehát, ha kiselőadást kellene tartani egy szociális szorongásos lány inkább bevállalja az egyest és nem készül, mintsem, hogy kiálljon az osztály elé, ahol mindenkinek a figyelme rá szegeződhet.

Generalizált szorongás

A generalizált szorongás elnevezésében is hordozza, hogy ez a szorongástípus az élet minden területére kiterjed. Elég csak Malackára gondolunk a Macimackóból. Nincs olyan dolog, ami miatt Malacka ne aggódna. Tehát nem korlátozódik a félelem egy-egy helyzetre vagy tárgyra, mint például a szociális szorongás esetén, ahol a megszégyenüléstől tartanak. Egy generalizált szorongással küzdő ember állandóan aggódik, nehezen tud koncentrálni, izgatott, nyughatatlan ezért jelentkezhet nála fáradékonyság és alvási zavar.

Pánikzavar és agorafóbia

A Csak semmi pánik című film után már mindenkinek van némi fogalma arról, hogy milyen is egy pánikroham. Heves szívdobogásérzés, izzadás és remegés, fuldoklás, légszomjérzés, ami halálfélelemmel vagy a megőrüléstől való félelemmel társul. Pánikzavarról akkor beszélünk, ha a pánikrohamok egy adott időszakban sűrűn előfordulnak. Azonban gyakori, hogy a pánikbetegség más betegséghez társul. Így például az agorafóbia gyakran jár együtt pánikzavarral. Agorafóbiáról akkor beszélünk, ha a személy fél elhagyni az otthonát, nem szeret nyílt helyen tartózkodni, buszon utazni. A személy kerüli ezeket a helyzeteket, retteg attól, hogy rosszul lesz és nem kap megfelelő segítséget. Ezért szereti, ha ismerősei, családtagjai elkísérik.

Specifikus fóbiák

Állandó és irracionális félelem bizonyos tárgyaktól, állatoktól vagy helyzetektől. Kinek ne lenne olyan ismerőse, aki fél a repüléstől, a magasságtól, bizonyos állatoktól, injekció adásától vagy a vér látványától. A specifikus fóbia az egyik leggyakoribb mentális zavar. Sok esetben azonban sokáig nem derül ki a klinikai mértékű fóbia, mert a személy könnyen el tudja kerülni a helyzeteket. Pl.: aki fél a vér látványától nem ad vért, aki fél a repüléstől inkább kocsival utazik. Problémát az jelent, amikor ezek a helyzetek elkerülhetetlenné válnak és heves szorongás lép fel.

(Börcsök Gyöngyi)