Moliere művében Argan egész életét kitölti az, hogy betegségeket képzel, és orvosról orvosra jár. Semmi másban nem hisz, csak az orvosokban és orvosságokban. A mű a 17. században íródott, de „képzelt” betegekkel ma is találkozhatunk.

Mi a hipochondriázis?

Az Agymenők rajongói biztosan emlékeznek arra a jelenetre, amikor a főszereplő fizikus zsenit alhasi görcs gyötör, és már szinte a koporsóját kéri, mert úgy gondolja, hogy valamilyen halálos vírust sikerült elkapnia. Később persze kiderül, hogy csak a gázok gyötrik. Bár ez a jelenet vicces, egy hipochondriázisban szenvedő ember élete gyötrelem. Örök kétségben él, hogy egészséges-e.

A hipochondriázis nem más, mint a betegségektől való félelem vagy egy betegség meglétének a hite. A személy tüneteket érzékel magán, amelyeket félreértelmez és egy betegség bizonyítékaként tálalja. Természetesen mindent elkövet, hogy ennek utánajárjon, orvostól orvosig jár kivizsgálásra, de megnyugtató választ sehol sem talál.

Az egészségünk miatt mindannyian aggódunk. Tehát az alapvető probléma nem ez, hanem ennek a szorongásnak a mértéke. Ha gátolja a hétköznapokat, ha nagy terhet ró a családra és az egészségügyi szolgáltatókra, akkor beszélhetünk kell erről a problémáról és pszichológus, pszichiáter segítségét érdemes kérni.

Hogy viselkedik egy hipochonder?

• Minden figyelme a testére irányul, rendszeresen ellenőrzi testi funkcióit, bélmozgásától kezdve a különböző testnedvek színéig.
• Szerinte az orvosok, bár segítőkészek, kommunikációjukat félreérthetik a betegek, mivel kérdéseikre sohasem kaphatnak kielégítő választ.
• A tüneteken rágódik, mindennek utánaolvas. Az internet pedig széles tárházat biztosít ehhez.

Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy nem minden internetes információ megbízható, illetve önmagunkat nem tudjuk diagnosztizálni egy tünetlista alapján. Ehhez korszerű eszközök és vizsgálatok szükségesek. Bár elképzelhető, hogy időlegesen megnyugszik a beteg, például utánanéz egy betegség tüneteinek és nem találta magán. De hosszú távon pont a probléma rosszabbodásához vezet, mert a beteg továbbra is a testi tüneteit figyeli.

Ha pedig valaki félreértelmezi testi reakcióit, azaz akár az egészséges reakciókat is természetellenesnek veheti (pl.: futás közben heves szívdobogás), akkor kerülni fogja akár az egészségjavító magatartásformákat, ami további komplikációkat szül.

Kezelés

Sajnos az egészség-szorongást nehéz felismerni, mivel egy ilyen problémával küzdő személy a legritkább esetben gondol arra, hogy pszichés nehézségei miatt érzi magát betegebbnek. A terápia során elfogadó környezetet biztosít a pszichológus, aki megérti a testi tüneteket, együttesen pedig ki tudnak alakítani egy megnyugtató magyarázatot a betegségre vonatkozóan.

(Börcsök Gyöngyi, pszichológus)