A címben szereplő mondat is gyakran hagyja el a szülők száját, és elég sokszor jelzi, hogy bizony gubanc van a szüleid és közted. Egy idő után már az lesz az érzésed, hogy már megint a pénz miatt veszekszetek, pedig Himer Csilla pénzpedagógus szerint erről szó sincs.
Mit érzel te?
Ha ezt a mondatot hallod a szüleidtől, akkor minden valószínűség szerint legalább két érzelem fog kavarogni benned:
- az egyik a totális értetlenség – hiszen nem is költöttél sokat, legfeljebb sokféle dologra kellett pénzt kiadnod, és így apránként el is fogyott, amit kaptál. De erről igazán nem te tehetsz, mert enni csak kell, meg szórakozni is. (És ebben igazad is van: mikor máskor járj moziba, bulizni, ha nem most, amikor fiatal vagy?)
- a másik az, hogy már megint ellenőrizni akarnak – pedig te nem csináltál semmi rosszat, képes vagy eldönteni, mire kell pénz, és mire nem, akkor meg miért számoltatnak el?
Valahol mindkét érzelem jogos szerintem a részedről. Ahhoz azonban, hogy egy kicsit közelebb kerüljünk a családi békéhez nem árt megnézni magunknak a másik oldalt is, vagyis azt, hogy...
Mit gondolnak a szüleid?
Mert a szülőkkel folyatott beszélgetéseimből az derült ki számomra, hogy a legtöbb ilyen esetben a szülők nem azt kifogásolják, hogy mire ment el a pénz, bár ezt sokszor felemlegetik. Sokkal inkább az az első őszinte gondolatuk, hogy nem vagy képes megfogni a pénzt, hogy a pénz kifolyik a kezed közül. Vagyis azzal van a bajuk, hogy szerintük nem bánsz elég felnőtt módra a pénzzel – nem vagy elég felnőtt.
A pénzügyi coach (köz)beszól
Naná, hogy nem vagy elég felnőtt! Tini vagy. Gyerek, aki nemsokára felnőtt lesz. Egyre több dolgot vagy képes majdnem vagy egészen felnőtt módra elintézni, de nagyon sokat még nem. És ez így is lesz még egy darabig. Nem azzal van a baj, hogy a szüleid ezen a téren elvárásokat támasztanak veled szemben, hanem azzal, hogy rögtön felnőttekre szabott elvárásokat – hogy ezekhez nőjj fel. Neked viszont ez még túl nagy ugrás lenne. Ha azt szeretnéd, hogy ebből ne legyen több vita, veszekedés közted és a szüleid között, akkor a Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című kötetben a legapróbb részletekig megtalálod egy olyan pénzügyi rendszer leírását, amit tetszőlegesen magatokra, a családotokra szabhattok – és neked sem kell megküzdened a teljesíthetetlen elvárásokkal.
Van azonban itt még valami, ami még a szülőknek sem kézenfekvő érzelem: a kétség.
A legtöbb szülő ugyanis gyermeke kamaszodása idején kezd igazán kétségbe esni, hogy mit és hol rontott el szülőként. Miért nem úgy viselkedsz, végzed a dolgaidat, hogy az közelítsen a felnőttek viselkedéséhez – és hogy ha nem így viselkedsz, akkor az egészen biztosan az ő szülői kudarca.
Vagyis a szüleidben is két érzelem keveredik:
- csalódás
- kétségbeesés
Mit mondjak, nem egy nyerő kombináció. Viták rendezéséhez sem. Arról nem is beszélve, hogy igazából az érzések nagyon félre visznek mindkettőtöket.
Mert sem a te értetlenséged és szabadságod megnyirbálása miatti félelmed, sem a szüleid csalódottsága és kétségbeesése a valódi oka a vitáitoknak. Ezek már „csak” járulékos következmények.
A vitáitok valódi oka - az értékrendek különbözősége
Vagyis az, hogy a szüleid is, és te is egészen mást tartotok fontosnak a pénz kapcsán.
A szüleid azt, hogy a pénz munka eredménye, az a szorgalom megtestesülése, ezért vigyázni kell rá, vagyis önmagában is érték.
Te pedig eszközként tekintesz a pénzre, és azért fontos a számodra, amit el lehet érni vele: a társak tetszése, elfogadása, a kényelem, a szórakozás. Számodra a pénz lehetőség arra, hogy úgy élj, hogy mások is elfogadjanak téged.
Az értékrendnek meg sajnos megvan az a tulajdonsága, hogy a személyiségünk része – vagyis ha valaki nem fogadja el a mi értékrendünket, azt személyes támadásnak fogjuk fel. Ennek megfelelően viselkedünk is: veszekszünk.
Mit lehet tenni?
Bár ebben az esetben is a szüleidé kell, hogy legyen a megoldásban a főszerep, azért néhány dolgot te is nyugodtan megtehetsz a helyzet javításáért:
- beszélgess el a szüleiddel – ezzel az ötletemmel korántsem biztos, hogy népszerű leszek, de az biztos, hogy konfliktust úgy még nem oldott meg senki, hogy a másikat figyelmen kívül hagyta, és nem beszélte meg vele a dolgot. Ha egy kicsit is fontos neked az, hogy otthon nyugiban lehess, akkor szánj rá egy hétvégi délutánon egy jó órát, és beszéld meg a szüleiddel, hogy ki mit gondol erről az egész pénzkérdésről! (A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a beszélgetések a legjobb „befektetések” a szülő-gyerek kapcsolatba.)
- vitázz, ne veszekedj! – a beszélgetés során biztosan lesznek olyan pontok, amikben nem értetek egyet. A cél nem is az, hogy mindenki egy véleményre jusson, csak az, hogy elfogadjatok egy olyan keretet, ami mindenki számára élhető. Kölcsönösen elfogadható megegyezésre kell jutnotok, nem pedig átvennetek egymás nézőpontját! Ezért célszerű megmaradni az érvelésnél, meggyőzésnél, vagyis a vitánál, és kihagyni az erős érzelmeket – vele pedig a veszekedést és egymás szapulását. Ha menet közben mégis azt érzed, hogy felmegy benned a pumpa, akkor inkább kérj öt perc szünetet, és menj ki lenyugodni. Valószínű ez lesz az a pillanat, amikor ugyanez a szüleidre is rá fog férni. :) (Ők is emberből vannak.)
- nincs zsarolás! – egyikőtök sem vethet be semmiféle olyan magatartást, amivel a másikat nyomás alá helyezi, presszionálja! Bárki mástól, bármilyen más helyzetben sem fogadná el ezt egyikőtök sem, akkor egymással miért tennétek ezt? Vagyis tilos a másik sértegetése, lesajnálása, hatalmi szóval történő utasítása, de a hiszti különféle változatai is (pl. krokodilkönnyek, őzikeszemek, ajtócsapkodás, passzív agresszív viselkedés, a másik levegőnek nézése, vagyis az érzelmi zsarolás minősített esetei.)
- gondold végig! 1. – mire kaptad eredetileg a pénzt a szüleidtől, és tényleg arra költötted-e? Merthogy az eltérés máris vitaok. Még akkor is, ha a szüleid szabták a feltételeket, és te nem szóltál semmit. Tudod, hallgatás beleegyezés – ha nem szólátl egy hangot sem a szabályok ellen, akkor a szüleid joggal hihették, hogy te ezeket elfogadtad. Tehát onnantól számonkérhetővé váltál.
- gondold végig! 2. – milyen költségeid vannak? Ha ugyanis össze tudod számolni, és ezt a számítást be is tudod mutatni a szüleidnek, hogy mi mindenre ment el a pénz, és a zöme számukra is elfogadható, akkor könnyen lehet, hogy azért nem jössz ki a pénzből, mert mindnyájan alulbecsültétek az összeget, amire valóban szükséged van!
- segíts be a szüleidnek! – előfordulhat, hogy a szüleid nem azért nem adnak neked több pénzt, mert sajnálják tőled, hanem azért, mert nem tudnak többet adni. Ez persze nem jelenti azt, hogy le kellene mondanod egyik-másik vágyadról. Csak azt, hogy ideje elővenni a kamaszok híres kreativitását, és kitalálnod, hogy hogyan tudod a hiányt te magad kipótolni. A zsebpénzen kívül még 16 különféle lehetőséget gyűjtöttem össze neked a Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című kötetben, és mind törvényes.
Szóval nyugi. Ha valami miatt garantáltan nem kell veszekednetek, az a pénz. Próbáljátok ki!
Himer Csilla, pénzpedagógus, a Kamaszkassza - Zsebpénzügyi kézikönyv című kötet szerzője
Önállóságra, függetlenségre vágysz, de nincs pénzed? Vannak céljaid, vágyaid, de pénz híján nem tudod megvalósítani őket? Semmi gáz, Kata és Kristóf módszerével mindezt elérheted! Mindent megtudhatsz tőlük a (zseb)pénzről! Szerezd meg, oszd be, fektesd be, többszörözd meg, kockáztasd (de ésszel!), tedd félre, takarítsd meg, kövesd nyomon, ellenőrizd, védd meg - és csak aztán költsd el! Figyelj, tanulj, aztán vágj bele!
|