A fizikai bántalmazásokat lehet kategorizálni, a szóbelit kevésbé. Egy valami közös: mindkét esetben megpróbálhatjuk „felmenteni” a tettei alól a bántalmazót.

Sok embernek ismerősek ezek a mondatok

"Azért bánt, mert megérdemlem. Biztos csak rossz napja volt. Csak a múltja miatt teszi. Én vagyok a hibás."

Ezeket a bántalmazó gyakran megerősíti, ezáltal lehetőséget kap egy új esélyre, tehát egy újabb bántalmazásra. Ha bántalmazott vagy, sokszor azon gondolkodsz, hogy mit rontottál el, mivel hozhatod helyre. Időnként előfordulhat, hogy a környezeted is téged hibáztat, és egyre jobban elfogadod, hogy te vagy az oka mindennek. Ezt hívják áldozathibáztatásnak.

Nem te vagy a felelős

A bántalmazásért nem te vagy a felelős, hanem az, aki bánt. Az egyik legnehezebb feladat, hogy felismerd a bántalmazót. A bántalmazó gyakran lealacsonyít, ok nélkül sérteget, rombolja az önbizalmad és minden lehetséges alkalmat megragad, hogy fájdalmat okozzon neked. Tartasz tőle, mert nem tudod, hogy mikor fog bántani újra, rosszul érzed magad a közelében, de ez érthető.

Amikor úgy döntesz, hogy lépsz, akkor jön sok esetben a könyörgés és a mentegetőzés. Elmondja, hogy mennyire szeret, mennyire rossz neki. Talán azt is hallhatod, hogy te tehetsz mindenről, mert ő nem ilyen. Jönnek az ígéretek, hogy megváltozik, és minden jobb, minden más lesz. A tapasztalatok szerint nem lesz jobb, nem lesz másabb, ez egy ördögi kör. Ha megbocsájtasz, akkor egy ideig minden rendben lesz, aztán kezdődik elölről minden.

A bántalmazás semmilyen formája nem elfogadható! Kérj segítséget!

(Szerző: Molnár Szilvia)