A HBSC 2022-es adatai szerint Magyarországon a 11-17 éves diákok 13,8 százaléka esett már áldozatul internetes bántalmazásnak, és az 5-7. osztályos tanulók 22 százaléka volt már bántalmazott internetes felületen.

Az arányok ugyan nem növekedtek a 2018-as adatokhoz képest (így mondhatjuk, hogy a COVID-19 járvány nem emelte a cyberbullying megjelenésének arányát), de a számok magasabb érintettségre utalnak, ha összevetjük az eredményeket a nemzetközi értékekkel.

Mikor beszélünk cyberbullyingról?

A cyberbullying egy olyan viselkedés, amelyet az információs és kommunikációs technológiák ismételt és szándékos használata jellemez és mások bántására, zaklatására vagy megszégyenítésére irányul.

A hagyományos osztálytermi kortársbántalmazás és a cyberbullying közötti legnagyobb eltérés maga a kommunikációs felület. Fontos azonban, hogy az online platformok sajátosságaiból számos olyan jellemző következik, amiket érdemes kihangsúlyozni, ha cyberbullyingról gondolkodunk.

Az interneten elkövetett bántalmazás esetén az áldozat reakciója rejtve marad mind az elkövetők, mind a szemtanuk előtt. Ez a jellegzetesség hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy eset súlyossága elfedve maradjon, hiszen az okozott károk láthatatlanok. Ennek az a következménye, hogy az elkövető empátiája és felelősségérzete csökken, illetve a szemtanúk is sokkal kisebb eséllyel avatkoznak közbe.

Szintén a világháló működéséből következik, hogy az elkövető akár anonim módon tevékenykedhet és ennek következtében olyan mértékűvé válhat a bántalmazás, ami egy szemtől szembeni helyzetben nem következne be.

Már egyetlen alkalommal bekövetkező cyberbullying eset is jelentős károkat okozhat, hiszen az internetre felkerülő tartalmak végleges törlése és a megosztásának megakadályozása lehetetlen küldetés. A megosztások által a lehetséges szemtanúk köre is sokkal nagyobb, mint egy hagyományos osztálytermi helyzetben.

A cyberbullying fontos jellemzői közé tartozik, hogy az okostelefonok segítségével a bántalmazó bármikor és bárhonnan elérheti az áldozatot.

Ezen jellegzetességek miatt a cyberbullying fogalma jelenleg is viták tárgyát képezi, hiszen korántsem biztos, hogy ismétlődésre van szükség ahhoz, hogy valamit cyberbullyingnak lehessen tekinteni. A kortársbántalmazásban lényeges erőfölény az internetes térben szintén relevanciáját veszti, de arra például nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy az elkövető jobb informatikai készségekkel rendelkezne-e.

Milyen tényezők hajlamosítanak az áldozattá válásra?

Cyberbullying áldozattá bármelyik internetes felhasználó vállhat, de vannak olyan kockázati tényezők, amelyek növelhetik az esélyét annak, hogy valaki érintetté váljon a problémában. Nézzünk meg ezek közül néhányat:

• a megfelelő moderáció hiánya: sajnos sok esetben a szülői, illetve a tanári kontroll hiánya járul hozzá a cyberbullying helyzetek kialakulásához. A moderáció elmaradása jellemzően abban gyökerezik, hogy az idősebb generáció nem ismeri fel az internet rejtette veszélyeket.
• túl sok személyes információ megosztása: a sajnálathalászat (vagyis a negatív érzelmek nyilvános kimutatása az internetes felületeken), a személyes adatok megosztása (ide sorolva a fényképeket és videókat is), a profil nyilvánossága vagy az idegenekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás mind olyan viselkedések, amelyek súlyos rizikót jelentenek a cyberbullying szempontjából.
• a lányok gyakrabban kerülnek áldozatszerepbe, mint a fiúk.
• a fokozott internethasználat: az interneten töltött idő abban az esetben kiemelt rizikófaktor, ha a személy nem az életkorának megfelelő tartalmakat fogyaszt.
• tudatos internethasználattal kapcsolatos ismeretek hiánya: a megfelelő adatvédelmi és tartalomszűrési beállítások hiányában nő annak a valószínűsége, hogy valaki internetes bántalmazás áldozatává válik.
• személyes és online kommunikáció közötti szakadék: ha a személyes kommunikációban használt stílus és az online kifejezésmód között nagy a különbség akkor a cyberbullying esélye nő.
• a kapcsolatteremtési nehézségek és a szűkebb kapcsolati háló.
• ha a kedvelések száma az önértékelés meghatározója.
• a pszichológiai problémák fennállása.
• segítségkérési lehetőségekkel kapcsolatos tudás hiánya: mindenkinek érdemes tisztában lenni azzal, hogy cyberbullying esetén milyen lépéseket lehet tenni és hova érdemes segítségért fordulni. A szükséges támogatás megszerzésével meg lehet akadályozni, hogy egy cyberbullying helyzet eszkalálódjon.

Így előzheted meg a bajt!

A cyberbullying megelőzésének egyik fontos lépése a megfelelő adatvédelmi beállítások megismerése és alkalmazása. Például gondoskodj róla, hogy csak azok láthassák a profilodat, akiknek engedélyezed és ne lehessen megtalálni a telefonszámodat, a lakcímedet vagy az iskolád nevét az interneten. Fontos, hogy ne jelölj vissza számodra ismeretlen embereket és ne válaszolj olyan üzenetekre, amelyek ismeretlen feladótól érkeztek. Hasonló óvatossággal érdemes kezelni a megosztott videókat és fényképeket, hiszen nem tudhatod előre, hogy kinek a kezébe kerülhetnek ezek a tartalmak. Ha úgy érzed, hogy az adott bejegyzést nem mutatnád meg bárkinek, akkor inkább ne posztolj.

Növelheti az internetes biztonságod mértékét, ha az ismerőseid között egy bizalmas felnőtt is jelen van. Ennek a személynek nem kell feltétlenül valamelyik szülődnek lennie, ha komfortosabb, akkor közösen megkérhettek erre egy jófej nagynénit vagy idősebb unokatestvért is!

Mit tegyek, ha érintetté váltam?

Ha cyberbullying áldozatává váltál, akkor a legfontosabb, hogy tudd: nem te vagy a hibás a történtekért! Lényeges, hogy segítséget kérj és a bizalmadba avass egy olyan felnőttet, akivel meg tudod osztani a problémát. Az ő segítségével sor kerülhet a bántalmazás jelentésére és megszűntetésére, valamint érzelmi támogatást is kaphatsz ebben a rendkívül megterhelő helyzetben.

Anonim segítségkérésre van lehetőséged a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány honlapján a 116-112, ingyenesen hívható telefonszámon, illetve bejelentheted a történteket a NMHH Internet Hotline-on vagy az UNICEFF által létrehozott HelpApp-ban.

(Szerző: Gergely Péter, pénzügyi szakértő)