Azt hiszem, hogy az emberiség történelme során a legsötétebb időszak a Krisztus után 476-1000-ig tartó időszak volt. Ezt az időszakot a köznyelv még mindig a sötét középkorként emlegeti, holott a járványok és az éhínségek mellett rengeteg korszakalkotó felfedezés, találmány született.

Itt egy 10-es lista arról, hogy melyek ezek az indokok, amelyek miatt a középkor nem is volt annyira sötét.

Megszülettek az egyetemek

A klasszikus oktatási rendszert először a korai középkorban vezették be, az akkor alakult egyetemeken. Az akkori hallgatók jogot, művészeteket, gyógyászatot, és vallástudományt tanulhattak.

A jegyeket a bolognai egyetemen vezették be először. Habár a nők nem jelentkezhettek egyetemre, mégis tanulhattak az erre kijelölt zárdákban, és sokan már nagyon fiatal korban jelentkeztek egyházi szolgálatra.

Tudományos alapítványok

Habár a tudomány fejlődése nagyon lassú volt ebben az időszakban, viszont annál hatásosabb. A középkor első felében felfedezett találmányok elősegítették a későbbi korok robbanásszerű fejlődését. Kutatások szerint a középkorban tett felfedezések nélkül lényegesebben lassabb lett volna a tudomány fejlődése. A természettudományok például ebben a korban indultak virágzásnak.

A Karoling reneszánsz

A Karoling reneszánsz egy olyan periódus volt a történelemben, mikor az irodalom, a művészetek, a spirituális tanulmányok nagymértékben kibontakoztak. A Karoling birodalmat úgy tartották, hogy a Római birodalom fejlődését éleszti újra. Akkoriban a latin nyelv egész Európában elterjedt, és különböző dialektusai alakultak ki. A nyelvet tanították az iskolákban is, így a hétköznapi emberekhez is eljutott. Ez volt az az időszak, amikor megjelent a nyugati klasszikus zene.

Bizánc aranykora

Justinianus bizánci császár idején megszületett a Corpus Juris Civilis, ami a Római Jog óriási részét teszi ki. Ebben a korban magas volt az írni-, olvasni tudók, iskolázottak száma, a közoktatás elterjedtnek számított a vidéki területeken is, sőt a felsőoktatás is széles körben hozzáférhető volt.

A bizánci birodalomban rengeteg könyv született: lexikonok, enciklopédiák és antológiák. Habár a bizánciak nem hoztak létre sok új találmányt, gondosan megőrizték a tudást a jövő számára.

Vallási egység

A vallás, megjelenése óta sok konfliktust generált a különböző nézetek közti különbségek miatt, viszont a korai középkor idején Európában egységes volt az egyház, egyetértés volt a Biblia tanaival kapcsolatban. Ez egy időszakos békességhez vezetett a nyugati országok között.

Az algebra megjelenése

Hála a keleten élő iszlámoknak, a világon megjelent az első algebra könyv. Az elnevezés az Összeilleszkedés, újraegyesítés című kötet írójának, Al-Khwārizmī -nak a nevéből származik. A könyvben leírtak nyújtották a világon először az első- és másodfokú egyenletek szisztematikus megoldását. Al-Khwārizmī nevéhez fűződik továbbá a 10-es számrendszer áthozatala a nyugati világba.

Nagyszerű időjárás

Talán a mai korban már jelentéktelennek tűnhet, viszont az emberek életében régen nagyon nagy szerepet játszott az időjárás. Amikor a sötét középkorra gondolunk, a hóviharok, eső, hideg és sötétség jut először eszünkbe, holott ez korántsem így volt. Valójában a középkor idején az Észak Atlanti régió fokozatosan felmelegedett, kutatók ezt az időszakot a középkori meleg periódusaként is nevezik. Ez a felmelegedés segítette például a vikingek terjeszkedését észak felé, akik így gyarmatosították Grönlandot, valamint más északi szigeteket.

Művészetek és építészet

A középkor ideje alatt az építészet változatos és innovatív volt. Ugyanez igaz a művészetekre is, hiszen ebben a korban jelentek meg a román stílusú építmények, valamint ekkortól figyelhetjük meg az épületeken a klasszikus formák, alakok használatát.

A jogok igazságosabbá válnak

A korai középkornak komplex törvényei, jogai voltak, emellett legnagyobb részük hatásos és tisztességes volt. A középkori bűnözésre gondolva a legtöbb embernek történelmi regények szereplői és filmek képsorai jutnak eszébe: utazókat fosztogató rablólovagok, akik váraik börtönében tucatszámra tartották fogva áldozataikat, vagy éppen az igazságért küzdő szegénylegények, akiket a kényszer vitt rá a fosztogatásra.

Nem maradnak el természetesen a bíróságok riasztó képei sem: a kínvallatás, az elrettentő nyilvános kivégzések vagy a súlyos testi büntetések. Erre gondolva nem csoda, hogy elszörnyülködünk, viszont ezek a büntetések szükségesek voltak akkoriban, hiszen a bűnözőket nem lehetett másként megfékezni, mint elrettentéssel és szigorral. A szemet szemért elven működő igazságszolgáltatási rendszer szerint mindenki a bűntettének megfelelő nagyságú büntetést kapott. Bizonyára mai szemmel nézve ezek a büntetések szörnyűnek tűnnek, viszont akkor még nem volt eléggé fejlett a rendszer ahhoz, hogy másfajta módon teremtsék meg a közbiztonságot.

Mezőgazdasági fellendülés

A növekvő és biztosabb termés csökkentette az éhínségeket, a jobb minőségű tápanyagok fogyasztásával pedig az emberek szervezete könnyebben ellenállt a betegségeknek. Európa lakossága az ezredfordulótól a 13. századig a kétszeresére emelkedett. A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el, amikor az addig lakatlan területeket fokozatosan birtokba vették, és tömegek indultak Közép-Európa szabad földjei felé. A mezőgazdaság, az árutermelés felesleget hozott, s mindez elősegítette a városok kialakulását.

(G.V.; Forrás: listverse)