A matektól való félelem legyőzésének kulcsa nem feltétlenül a számolási képességek fejlesztésében, hanem inkább a negatív érzések kezelésében rejlik. Egy új tanulmány szerint a legtöbb rossz érzés (szorongás, félelem, aggodalom, teljesítménykényszer) gyakran eltereli a koncentrálóképességet a konkrét feladatról.

A kutatás során az egyes agyi területek működését vizsgálták, mint például a figyelem és az érzelem központjait. Az eredmények alapján megállapításra került, hogy az érzelmek kontrollálása csökkentheti a szorongás, félelem okozta tanulási problémákat, melyek a különösen nagy figyelmet, koncentrálást igénylő számolási, logikai feladatok esetében jelentkeznek leginkább.

A Chicagói Egyetem munkatársai MRI-vizsgálatokat végeztek a matektól szorongó diákok agyán, miközben azoknak nehéz feladatokat kellet megoldaniuk. A kapott adatok értékeléséhez kontrollcsoportként nem félős diákokat vizsgáltak.

Az MRI-vizsgálatok eredményei eltérő agyi aktivitást mutattak a matektól félő diákok első és oldalsó agyi lebenyében, a matektól nem félő diákokhoz képest. Ez azért érdekes, mert ezek az agyi területek a felelősek a negatív érzelmek és a koncentráció szabályzásáért.

Konkrétan, minél nagyobb mértékű agyi aktivitást tudtak kimutatni a vizsgált területeken, annál jobban teljesített az adott tanuló a matekfeladatok során. A szorongásos diákok esetében, ahol a legalacsonyabb mértékű aktivitás volt látható az érintett agyi részeken, azok matekfeladatokban elért átlagteljesítményük 68 százalék körül mozgott.

A szintén szorongásos, de nagyobb agyi aktivitást mutató diákok már 83 százalék körüli eredményeket értek el, majdnem olyan szintűt, mint a nem szorongásos diákok esetében, akik átlag 88 százalékot teljesítettek.

Az eredmények értékelése után arra az következtetésre jutottak a tanulmány készítői, hogy a matektól szorongó diákok számára hasznosabb, ha megtanulják kezelni rossz érzéseiket, mint ha csak matektudásukat fejlesztenék. Az utóbbi is fontos, de nem sokat ér, ha a feladatmegoldás közben a tanuló koncentrációképessége összeomlik a félelmei miatt.

Az olyan gyakorlatok, melyek a félelmek, gátlások feloldását célozzák meg, valamint segítik a koncentrálást, sokat segíthetnek a szorongásos gyerekek tanulmányi eredményeik javításában. Különösen fontos ténymegállapítás ez, mert sok gyerek leblokkol, ha például táblánál kell mindenki előtt feladatot megoldania, míg a saját helyén ez kevésbé okoz neki problémát.

Gyakorlatilag nem az számít, hogy mit tud az adott tanuló, hanem hogyan tudja tudását kihasználni, mennyire gátolja saját magát a feladat megoldásában. Ez inkább pszichológiai probléma, ezért más megközelítésből kell orvosolni, nem úgy mintha egyszerűen csak tanulási probléma lenne. Az érzelmek irányítása és az akaraterő növelése a cél, annak érdekében, hogy ne a tanulmányi eredményeik lássák kárát a saját szorongásaik miatt.

Azon gyerekek esetében, akiknél nem okozott problémát a matekfeladatok megoldása, nem volt tapasztalható összefüggés az érzelmeket és koncentrációképességet szabályzó agyi területek működése és a feladat elvégzése között. A kutatok szintén nem tapasztaltak a normálistól eltérő agyi tevékenységet a jelzett területeken, amikor a szorongásos kamaszoknak más feladatot kellet elvégezniük, például betűzést.

(M. T., medicinenet.com)