A középiskolások nyelvi nehézségei általában a beszédértésben és a szövegértésben jelentkeznek, amelyek zömében szókincsbeli hiányosságokra vezethetők vissza - mondja az általunk megkérdezett szakember.

Amennyiben 4-5 éven át heti 5 órában hatékonyan tanulsz valamilyen idegen nyelvet, könnyebben veheted a nyelvvizsga akadályait, ráadásul nyert ügyed lehet egy egyetemi felvételinél, plusz pontot kapsz ugyanis a nyelvvizsgáért.

A vizsgázók egy adott vizsgarendszert annak sajátosságai, másoktól eltérő jellegzetességei alapján választanak, döntő szerepet játszik az is, hogy az adott vizsgarendszer az egyes készségek mérésére milyen feladattípusokat használ, ezek a feladattípusok pedig mennyire felelnek meg a jelentkező képességeinek, ízlésének – mondta Dr. Vad Kálmánné, a Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központjának igazgatója a Kamaszpanasz kérdésére.

A debreceni központ általános nyelvi, szaknyelvi és szakfordító képzéstípusokat nyújt a hallgatóknak. Az egyetem vizsgaközpontja 2007-ben nyerte el akkreditációját államilag elismert vizsgarendszerével, a DExammal.

Az elmúlt 5 év során folyamatosan emelkedett vizsgázóink létszáma - mondja az igazgató. A rendszer a készségeket minden nyelvi szinten (alap-, közép-, felsőfokon) többféle feladattípussal méri, amely biztosítja, hogy a vizsgázó részletes, és megbízható értékelést kapjon teljesítményéről.

A vizsgarendszerük sajátossága a humán- vagy reálmodul közötti választási lehetőség. Az általános témák mellett a társadalomtudományok és a művészetek iránt érdeklődők nyelvtudásukat humán tematikájú feladatokon is tesztelhetik, míg a természettudományok és a technika iránt érdeklődőknek a reálmodul választásával lesz nagyobb esélyük angol nyelvi ismereteik bizonyítására.

Előny a magasabb óraszám

Azok, akik a középiskolában heti 5 órában, vagy két tannyelvű osztályban tanulnak nyelvet, sikeresebben vizsgáznak, illetve magasabb szintű nyelvvizsgát tudnak letenni, mint azok, akik 4 éven át csupán heti 2 órában tanulnak - véli az igazgató.

A sikertelen, vagy gyengébb eredményt elérő vizsgázóknál valószínű, hogy sem a szükséges szókincs szélessége, sem pedig annak mélysége nem volt elegendő az adott feladat elvégzéséhez. A gyengébb teljesítmény adódhat abból is, ha a vizsgázónak nincs elég tapasztalata vagy ismerete valamely feladattípusról.

Online tesztek, tanfolyamok

Nagy András angoltanár azt tanácsolja, hogy nézzük meg az adott intézmény honlapját, mindenhol találunk mintafeladatokat, vagy keressük fel a www.euroexam.hu oldalt, amely rengeteg tesztet és hasznos információt nyújt, ráadásul fel lehet iratkozni egy ingyenes online tanfolyamra is, amellyel nagyon jól tesztelhetjük tudásunkat. Tanárhoz a kommunikáció fejlesztése és az írásbeli teszt megbeszélése miatt érdemes elmenni, külön nyelvtani gyakorlásnak pedig nem sok értelme van, kizárólag kontextusban.

És még egy hasznos információ: érdemes kikölcsönözni a könyvtárból vagy megvásárolni egy-két könyvet, és önszorgalomból otthon olvasgatni, megoldani a benne található feladatokat. Ilyen könyv például a Practical English Grammar vagy az English Grammar in Use.

"Rigó utca"

Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 2005-ben integrálódott az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetébe, azon belül önálló intézetként működik. A vizsgáztatás mellett újra erősítenek a nyelvoktatási profilon is. Szabó László igazgatóhelyettessel beszélgettünk.

KP: Kellően felkészültek a nyelvvizsgára a tanulók? Az Önökhöz forduló diákok milyen szinten vannak?

SZL: A középiskolák között nagy a minőségi különbség. Sokhelyütt még nem tudják biztosítani a tanulók számára a B2-es KER tudásszint (emelt szintű érettségi vagy középfokú nyelvvizsga) elérését, ezért sok tanuló külön tanfolyamokra is jár. A közoktatás színvonalának emelése hosszú távú, időigényes feladat, ezen a téren egy-két év alatt nem lesznek látványos eredmények.

Vizsgázóink mintegy fele felvételi előtt áll, a másik fele pedig a diplomája miatt jelentkezik nyelvvizsgára. A megfelelési statiszták - nyelvenként és szintenként eltérő módon - 60 százalék körül mozognak. A „Rigó utca” tehát régi hírével ellentétben nem szigorúbb, mint más vizsgaközpontok, nem is lehetne az, hiszen ugyanazt az - akkreditáció során előírt - tudásszintet követeli meg.

KP: Mit tanácsol azoknak a fiataloknak, akik egyetemi jelentkezésük előtt szeretnének nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, hogy ezzel is többletponthoz jussanak?

SZL: Ebben a tekintetben a közeljövőben nem várható változás, minden nyelvvizsgára készülő diák tanuljon szorgalmasan. Az ELTE ITK ORIGÓ nyelvvizsgájára számos kiadványból fel lehet készülni, a honlapunkon online mintafeladatokat és egyéb segítséget is találnak a diákok. A Junior Nyelvvizsgánkkal a fiatal, 10-14 év közötti diákok felé szeretnénk nyitni, akik legalább 200 órát tanulták az angol, német vagy francia nyelvet, és kíváncsiak valódi nyelvtudásukra. A követelményrendszer az Európa Tanács ajánlásai alapján az A2-es szintnek felel meg, a vizsgafeladatok mind a négy nyelvi készséget mérik (olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd).

A szóbeli vizsgán a diákok beszédértését és beszédkészségét, az írásbeli vizsgán pedig szövegértésüket és íráskészségüket mérik. A hazánkban akkreditált vizsgarendszerek a Közép Európai Referenciakeret (KER) ajánlásait követik, az egyes nyelvi szintek követelményeiben nincsenek lényeges különbségek.

(Szerző: T.A., újságíró)