Mit szólnál hozzá, ha tanévenként csupán 1250 oldalnyi irodalmi művet adna fel a tanár a középiskolában? Ez azt jelentené, hogy két könyvet és némi verset kellene magadévá tenni kötelező jelleggel. Azért ennyire nem rózsás a helyzet.

Az új Nemzeti alaptanterv tartalmazni fogja azt, hogy mi minden tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, vagyis azt, hogy mi az, amit minden magyar iskolásnak ismernie kell. Utánajártunk, hogy a témával kapcsolatban az érintettek mit gondolnak.

Hol máshol, mint a könyvtárban kérdezősködtünk, kinek, mi a véleménye a fentiekről: tíz fiatalból hatan mondták azt, hogy ők többet olvasnak egy évben, mint 1250 oldal, és a tanáruk fel szokott adni közösen megbeszélt alkotásokat is, tehát vannak olyan könyvek, amelyeket egyébként is a kezükbe vennének. Más kérdés, hogy veszélyben lesz a tanár szabadsága, erről beszélgettünk Schiller Mariann középiskolai magyartanárral is. Erre a felvetésre azt kérdezte az egyik diák, hogy hogyan fogják ellenőrizni a minisztériumban, mit olvasunk a tanár ajánlásával? Volt olyan diák, aki egyszerűen legyintett, és a rövidebb, összefoglaló kivonatokra mutatott: „Majd ezek a művek segítenek”.

Mit olvasnak a kamaszok?

Őszintén kérdezzük, Te hány oldalt olvasol el egy tanévben könyv, vers vagy más irodalmi mű formájában? Innen nézve kevésnek tűnik ez a terjedelem, tehát örülhetnek azok a diákok, akik nagyon nehezen kezdenek hozzá egy könyv elolvasásához.

A fiúk kritikusabb és racionálisabb olvasók a lányoknál, valamivel jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes könyveket. Ezzel szemben a lányoknál meglehetősen népszerűek az érzelmesebb történetek és a női írók művei is - olvasható Ábrahám Mónika tanulmányában.

A serdülő életében a rendezett, szervezett hétköznapok nem adnak alkalmat a hőstettekre, és ezért képzelt kalandokban keresik önmagukat. Ezért olyan népszerű a fiúk és a lányok körében is a kalandregény, amely megfelel ezen életkori szakasz pszichikai igényeinek. Ebben a korban a felszínes olvasást már kezdi felváltani az elmélyülő olvasás, az ifjúsági regény valamelyest veszít érdekességéből, a gyerekek olvasmányai között megjelenik a felnőttek irodalma is.

Megkérdeztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját, dr. Fodor Pétert, hogy náluk mit tapasztalnak, milyen könyveket olvasnak leginkább a fiatalok? Előkelő helyen van Szabó Magda Abigélje, természetesen a Harry Potter-sorozat, valamint Jókai Mórtól a Kőszívű ember fiai. Csukás István és Marék Veronika művei igen népszerűek a gyerekek körében, a pálmát azonban Thomas, a gőzmozdony viszi.

A tanárok véleménye

Elfogadhatatlan jelenlegi formájában a Nemzeti alaptanterv a Magyartanárok Egyesülete szerint. Illúzió azt gondolni, hogy megmarad a tanárok módszertani szabadsága, az irodalmi műlista terjedelmében leginkább a 70-es évek végére visz vissza, az akkori tantervhez hasonlít, pedig felnőtt egy generáció, sok minden megváltozott azóta – közölte felvetésünkre Schiller Mariann.

A magyar- és világirodalom tanításánál különösen figyelembe kell vennie a tanárnak a tanulócsoportok és az egyes tanulók eltérő adottságait, a különböző teljesítőképességet, felkészültséget, a szociokulturális hátteret. Teljesen más igényei és motivációi vannak az online-generációnak, az élmény- és tudásszerzésnek számos más forrása van, emiatt a jelenlegi lehetőségek között is nehéz leültetni egy középiskolást a könyvhöz. Schiller Mariann úgy véli: ha beengednénk az iskolába a diákok saját kultúráját, könnyebb lenne utat találni a nemzeti értékekhez. A Harry Potter-könyveknek sokat köszönhetünk, általuk szoktak vissza vagy éppen rá a diákok az olvasásra.

Az új NAT ugyan kiemelt célként jelöli meg az olvasóvá nevelést, az olvasási kedv felkeltését, ezt azonban nehezíti a kötött műlisták gyártása. Sehol nem szerepel az a szó, hogy ajánlott vagy például – mondja az általunk megkérdezett tanár. A kortárs művektől eltekintve csak zárt, bővítést meg nem engedő szerzői listákból lehetne választani.

XX. századi magyar ifjúsági regényt csak Csukás István, Fekete István, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda és Tamási Áron művei közül ajánlhatnak a tanárok, akik nem igazán értik a kiválasztás logikáját. Mi a helyzet akkor, ha ezeken kívül, vagy ezek helyett inkább három külföldi ifjúsági regényt (egyet-egyet Kästnertől, Mark Twaintől, J. K. Rowlingtól), vagy más magyar műveket tartana szerencsésebbnek a tanár?

A világirodalom lírai vagy prózai alkotásai közül is csak zárt listáról lehet választani. Goethét lehet, de Hölderlint vagy Rilkét nem, Eliotot lehet, de Garcia Lorcát nem, Emily Brontét lehet, de E.T.A. Hoffmannt nem.

(Szerző: T.A., újságíró)