Lovári és eszperantó – felvételizők százai választják ezt a két nyelvet a gyors nyelvvizsgaszerzés reményében. De vajon tényleg ez a két legkönnyebb nyelv? Utánajártunk.

Hogy a kérdés mennyire foglalkoztatja a diákokat, az is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok Külügyi Szolgálata 2011 májusában külön tájékoztatót adott ki arról, melyek a legnehezebb és a legkönnyebb nyelvek – igaz, a felmérést angol anyanyelvűek tapasztalatai alapján készítették. A nyelveket három csoportba – könnyű (570-600 óra), közepes (1100 óra) és nehéz (2200 óra) – osztották aszerint, hány óra tanulás kell ahhoz, hogy valaki a nulláról elérje a társalgási szintet. Az első csoportba a germán és az újlatin nyelvek kerültek, a másodikba az indoeurópai nyelvek, a harmadikba pedig a kelet-ázsiai nyelvek és az arab.

Eszperantó és lovári – még mindig népszerűek

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ 2010-es adatai szerint itthon még mindig angolul és németül tanulnak a legtöbben – a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, a nyolcadik pedig a lovári. Nem véletlenül. Míg a nagy nyelvekből átlagosan 2000-2500 óra alatt lehet elérni a középfokot, addig – ugyanehhez – eszperantóból mindössze 250 órára van szükség. Akinek sürgős a nyelvvizsga, az akár két-három hónap alatt felkészülhet a középfokúra, normál tempóban öt-hat hónap felkészülés kell.

Az eszperantóul tanulók dolgát megkönnyíti, hogy - bár a szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré - a főneveknek nincsenek nemei, és mindent úgy kell leírni, ahogy ejtik – ráadásul a melléknévpárokkal sem kell sokat küszködni. „Az eszperantót gyorsabban lehet elsajátítani, a gyökerei a latin szógyökeihez nyúlnak vissza, a nyelvtan pedig nagyon logikus” – mondja Szilvási László, a Budapesti Eszperantó Központ vezetője.

Nehéz, nem nehéz

Szabó László, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ igazgatóhelyettese szerint relatív, mit nevezünk könnyű nyelvnek, vannak ugyan olyan nyelvek, amelyekről ez terjedt el, de tudományos alapja ezeknek a megállapításoknak sincs. A latin abc-s nyelveket persze mindig könnyebb elsajátítani, és az is tény, hogy egyes nyelvekből könnyebb eljutni az alapszintre, mert egyszerűbb a ragozási rendszer, de ezek a különbségek – ahogy a tanulók haladnak a felsőfok felé – kiegyenlítődnek.
Szabó László szerint egyedül az eszperantóra igaz, hogy könnyebb megszerezni a középfokú nyelvvizsgát, mint a többi idegen nyelvből – ezt ugyanis különböző európai nyelvek elemeinek felhasználásával úgy alkotta meg Zamenhof, hogy gyorsan el lehessen sajátítani.

(eduline.hu)